A hajósok hajósa messzi horizontról álmodik. (Centkieviez) 



Yachtnaplóm 2007.04.10-19 - Átkelés a Panama csatornán

"In the beginning they could not understand my insistence on getting away from the compass, that god of the West. But in exchange, they began to hear the why and sea talking with the boat. And when blue-tinted land appeared on the horizon, looking as it did to the mariners of old, all nimbed with mystery, a few of them felt that our rigorous techniques should leave a door open to those gods which the modern world tries so hard to exclude." -Bernard Moitessier, 'The Long Way' CLOSE WINDOW

--------------------------------------------------------------


Panama csatorna átkelése

Most minden festék, látszat, porladó,
szívemre porzó csendes hó, halál,
csak egy való van, síró, görbe szám
és ködbe néző két ködös szemem.

Hajóra szálltál: voltál, nem leszel,
az ellenséges tengeren lebeg
ma már az arcod, most meleg
szavad merült a víz alá le épp.

Szemeddel eltűnt minden drága kék,
kecses fejeddel minden szép vonal,
S most nincs a test, mely felhőn túl loval
a napba szállni szédült szárnyakon.

Most minden festék, látszat, porladó
szívemre porzó tiszta hó, halál,
csak egy való van, síró görbe szám
és ködbe néző ködös szemem.
(Pilinszky: Kikötőben)

2007.04.10. (199.nap)

Nagy nap volt a mai: Ma kértem Bogit, hogy legyen a feleségem.

Délelőtt Colon.
Motor próba és pakolás.
Néhány óra a marina teraszán, ahol mindig megismer valakit az ember.
Pl. ma egy franciát, aki a Biscay öbölben szokott vitorlázni. Az az egyik legszelesebb része Európának.

Majd ebéd délben a szokásos 1 USD leves a városban.
Majd elbuszoztunk Portobello közelében lévő Cocopumba. Ide még Alvaro Guzman hívott meg minket.
Ingyen volt a szálás (napi 90 USD a normál ára).

Délután úszkálás a Cocopum strandján, majd kiúsztunk egy közeli szigetre (1 tmf-re volt, de a nagyrészt lehetet sétálni, mivel kb. 1 m-es mélységek voltak).
Ott sétáltunk, majd kókuszt törtem Boginak. Amit megittunk és megettünk :)
Ezután a nyugágyakon pihentünk :)

A Cocpum étterme bezárt ezért elsétáltunk egy másik közeli étterembe.
A parton volt egy mólóra építve, és csak mi voltunk az étteremben.
vacsora: sült hal és sült platano, kókuszos polip és persze sör (Panama)
A vacsora után kértem Bogit, hogy legyen a feleségem. Igent mondott, igaz volt feltétel is :)

2007.04.11. (200.nap)

Reggeli a Cocoplum éttermében. Rántotta, sült yuka, sült kolbász és persze kávé.
Nagy nap a mai: Dzsungel túrára megyünk a közeli Nemzeti Parkba, aminek egy része esőerdő!!
8:30 után megérkezett a kísérőnk is.
(További infok: http://www.geocities.com/selvaventuras)
Közös kávé és rövid egyeztetés a tervről...
9:00-17:00 között 2 hosszabb utat is bejártunk, érdekessége, hogy PAPUCSBAN tettem ezt. Barátaim talán emlékeznek, amikor a közös kirándulásokon tökéletesen alkalmatlan szerelésben, elegánsan jelentem meg. Most inkább strandos hangulatban tettem meg ezt a hosszú túrát.
Az oka, hogy csak egy papucs volt nálam, Colonba hagytam a cipőmet.
1. út: 3 vízesés meglátogatása, ahol fürödtünk is, egy nagyobb dombon keresztül
Sok pók, pillangó, gyík...
2. út: Esőerdő majd később egy tó
Itt már sajnos volt szúnyog is, de volt egy-két érdekes gyümölcs is, amit meg is kóstoltunk.
Láttunk majmokat is az esőerdőben (őserdő).
A legérdekesebb egy több, mint 400 éves fa volt.

Este az étterembe egy ünnepi vacsora (sült hal, sült palatano, kókuszos rizs, tintahal plusz természetesen chilei bor),
majd Erikával beszélgettünk. Erika nagyon kedvesen adott még két pohár bonusz bort estére, mert az étterem 21-kor zárt.

Este jött egy zajos panamai csoport a szállóba, hajnalig veszekedtek, de minket nem zavart :)) Eddig csak mi voltunk a szállóban.

A puha ágyban nem is tudtam nagyon aludni, TV-ztem is, amit szintén ritkán teszek.

2007.04.12. (201.nap)

Reggeli a Cocoplum éttermében. Rántotta, sült platano és persze kávé.
Happy Tours: www.happytours.biz
Erikának a magyar óra elmaradt, csak 1-2 fontosabb szót mondtunk el neki.
Erika szülei Magyarországról származnak, de ő már nem beszél magyarul (csak 5 alapszót tud).
Ebéd után busszal elmentünk Portobello, ahol városban mászkáltunk. Az itteni katedrális a fekete Jézusról híres.
Az erődrendszer nagy kiterjedésű, de nem összefüggő és tele van régi ágyukkal.
Ebéd: a helyi leves, sült hal sült platanoval.
Találkoztunk egy osztrák házaspárral, akik 2 éve Panamában vannak, és még szeptemberig biztos itt lesznek.
A csatorna után Ecuador felé mennek, majd a Csendes-óceán...

Visszabuszoztunk Colonba, majd a piacon bevásároltunk a vacsorára.
Yuka, hal és néhány ismeretlen helyi gyümölcs és persze sör és bor (2 dollár alatt már lehet kapni finom chilei bort).

A Marina teraszán még órákat beszélgettünk a többi hajóssal, főleg Federicoval, Judittal, Grahammal, Herberttel.
Megismerkedtem Harolddal, egy 71 éves norvég hajóssal (Ausztráliában élt), aki egyedül hajózik és nagyon jó formában van!!!
Igaz hosszú és fehér szakálla van, mint a Mikulásnak.
Az ember sokat beszélget ilyenkor, de sajnos a neveket gyorsan elfelejtem :(
Például ismét találkoztam Kolumbiai ismerősökkel, akik ma érkeztek. Ők is minimum 2 hétet lesznek Colonban (szerintem)...

Elkezdtem keresni kötélkezelőket az átkeléshez, négy kötélkezelő előírás. Írtam egy hirdetést is, amit kitettem a hirdetőfalra. A VHF rádión is beszóltam (74 csatornán, a Colonban horgonyzó vitorlások közös frekvenciája) és bemondtam a hirdetést.

A vacsorát közösen csináltuk Bogival, a kényesebb dolgokat persze Bogi (pl. hal).

2007.04.13. (202.nap)

Reggel 6:30-kor keltünk, mivel a hely szűkös kettőnknek, és nem volt túl kényelmes aludni.
Reggelire szalonnás hagymás tükörtojást csináltam. A szokásos napi pakolászás után, motort próbálgattam.
Múlt alkalommal a motor túl melegedett és emiatt sajnos a kipufogó műanyag cső egy része még mindig nem zárt jól
(1-2 kisebb lyuk volt rajta!)
Levágtam még egy 20cm-es darabot, majd visszarögzítettem és hőálló szilikonnal is tömítettem.
Délelőtt egy francia házaspár vitt ki a partra, akik már 13 éve vannak a hajójukkal Panamában.

Apu 10:30-kor hívott a bárban a motorral kapcsolatban röviden beszélgettünk.
Majd a marina teraszán tovább kerestem liner-eket. Tegnap még még nem jött válasz a hirdetésre.

Herberdt, egy 50-es svájci mérnök, aki jelenleg a Nomadlife legénysége, vállalta, hogy segít nekem.
Majd Titoval egyeztettem, hogy a kötelet hétfő délelőtt kapom meg.

Bogival 11 után indultunk be a Coloni buszterminálba, ahonnan Panama Citybe buszoztunk (2 óra, 2,5 dollár).

Először a szálláshoz mentünk, amit múltkor is használtunk, ahol a csomagokat letettük.

Majd később bementünk a városba sétálni (a régi város és a központ).
Útközben minden érdekes ételt kipróbáltunk az utcán :)
Bogi kicsit vásárolgatott is, itt a ruha olcsóbb, mint Európában (1 póló 1 dollár).

Majd este búcsú vacsora a Coca Cafeban: sült hal, kagyló, polip, rizs, sült platano, tonhal saláta, lencse és 2 nagy sör!! Végre nem gyerek adagot kapok :)
A kifőzde jellegű helyi étteremben figyelmesebbek és kedvesebbek voltak az átlagosnál...
Annyira jól laktunk, hogy nem tudtunk mozogni sem :) Emiatt a péntek esti Salsa bulit töröltük.

2007.04.14. (203.nap)

6-kor keltünk a Marparaiso Hotelben. Pakolászás után 7-kor elindultunk az Albrookra és onnan a reptérre (Tocum).
Albrookon reggeliztünk 7:20-kor az itteni szokásosat: tükörtojás, sült virsli és Yuka.
Innen 45 perc volt a reptér (1 dollár a jegy), mert szombat reggel nincs nagy forgalom.
A reptéren még Bogival együtt voltunk 1 órát, majd könnyes búcsú...
Visszafelé 10 után már dugó az utakon. 2 óra volt az út az Albrookig a 35fokos melegben, légkondi persze nincs.

Albrookból egyenesen Colonba buszoztam, ahol a tranzitra vásároltam be: 15 sör, 1 litre bor, 2 l cola, 2 l narancs, 10 db mangó, 24 tojás, kenyér (13 dollár).

Estefelé találoztam Larsennel és Rönalddal, vállalkoztak liner-nek.

Később még Federicoval beszélgettem sokat, aztán vacsora: paradicsom-mártásos húsgombóc.
(21-kor már aludtam.)

2007.04.15. (204.nap)

Reggel: a hajó aljának tisztítása, majd d a kipufogó speciális műanyag rövidítése, mivel elolvadt, amikor a hűtés nem működött. Találtam rajta még kisebb repedéseket, ezt a részt vágtam le.
A tervek szerint 3 ember fog a kabinban aludni. Ezt figyelembe véve kellett rendet csinálnom és pakolnom.

Később 30 perces motor próba, max. sebesség: 4 csomó, nem jó hír, de ez elég lehet igaz szűkösen :(
75%-os a motor nem tudom az okát (később kiderült, hogy az egyik gyertya miatt, de nekem való gyertyát nem lehet Colonban kapni).

Reggeli: kávé

Judit és Graham kivitt a partra, és beültem a bárba egy sörre és liner-re vadászni.
Larsennel beszélgettem, amikor a bárban egy csinos nő kérdezte tőlem, hogy tudok-e olyan hajót, ahova liner-t keresnek. Egy csinos nő az advisor-nak jól jöhet, mosolyog rá és csevegnek.
Őszintén elmeséltem a helyzetemet, de ő vállalta a kényelmetlenséget. Natasa egy holland utazó, aki 4 éve utazgat a világban, főleg Dél-Amerikában. Mivel nem tudom elérni az 5 csomót, ez a minimum sebesség a csatornában, ezért Natasa fogja a hiányzó 1 csomót mosolyával pótolni. Remélem.

Caramba (47 lábas katamarán) lesz velem holnap a tranziton, beszélgettem a kapitánnyal (Pierre, francia) és kedvesen még azt is felajánlotta, hogy valaki aludhat a hajójában.

Egy holland utazó (Bem), aki a motorjával utazgat Közép-Amerikában, azt találta ki, hogy egy Yacht-tal megy el San Blasra és Kolumbiába. Ez eddig normális is, de Ő vinni akarja a jachtra a 300Kg-os motorját is. Ez már nehéz ügy...
mostanában egyre nehezebb abba az irányba jachtot találni.

Két fiatal Új-Zélandi érkezett ma a kikötőbe (egy 47 lábas hajóval). Észak Karibról jöttek és Új-Zélandra mennek. Hajószállítást vállaltak (Boat-transfer), a fizetésük 13000 USD lesz. 3 hónapuk van erre az útra, tehát max. 3-4 kisebb megállás fér bele.

Én ma este a check-out-oltam, ő pedig a check-in-t végezte. Így együtt voltunk a Puerto Cristobalon.
28,2 USD+1,5 USD volt (más általában ingyenes), a végén a fickó még kért 20 USD-t mivel hétvége van, mondtam, hogy csóró vagyok és csak 10 USD van. Tőlem ennyi is elég volt (itt alkudozni kell)...

A fiatal Új-zélandi annyira ápolt és tiszta volt, hogy taxiztunk (1 USD), mert vele szürkületben Colon veszélyes.

Judit és Graham meghívtak a Nomadlife-ra vacsorázni. A vacsora nagyon finom rák volt.
A szomszéd hajóról, ami ma érkezett is átjöttek egy kicsit iszogatni.
A hajó kapitánya az Angol Olimpiai Vitorlás Keret edzője, aki a feleségével
és a kétéves lányukkal vitorlázik jelenleg. Céljuk Új-Zéland.

2007.04.16. (205.nap)

Reggel korán keltem 6 körül és pakolászás és rendcsinálás után, a hajó alját és oldalát kezdtem tisztítani, majd persze a propellert is. A meleg vízben gyorsabban nő az algaszerű növény és sajnos egyre több a kagyló is...
Reggel 9:30 körül elindultam a Panama Canal Yacht Clubba, tegnap megbeszéltem a szervekkel, hogy néhány órát a tranzit előtt ott leszek.
Apu hívott a bár telefonján. Amíg vártam a hívást addig ittam egy Panama sört.
(Ma már 10-kor kezdtem a sörözést :)
Ez nem csak egy tranzit lesz, ez lesz az egyik legérdekesebb tranzit a vitorlázás történetében.
Hallottam, hogy egy kanadai 20 lábassal néhány éve már átment, de ez annál is kisebb. Én a bürokráciát és az itteni lazaságot (korrupciót) akarom kihasználni. A kanadai hivatalos engedélyt kért erre.

Ma lesz a tranzit! Indulás 15:00. A négy legalkalmasabb kötélkezelőt (liner) már megtaláltam, vagy lehet, hogy ők találtak meg engem...
Véleményem szerint nagyon fontos, hogy olyan legénység és advisor (az ACP munkatársa) legyen, aki lelkes, mindent bevállal, mindent elfogad és hisz ebben az egészben.
Mark mondta, hogy a ACP ütemezője (Marine Office Scheduler) kérte, hogy hívjam fel, mert valami kis hiba van a rendszerben.
Felhívtam, majd a ACP munkatársát is, majd elmentem a Citibankba, indulás előtt 2-3 órával még a hivatalokkal veszekedtem...
A probléma az volt, hogy április 2-án fizettem, a tranzakciós kód 10 nap után lejárt. Április 3-án már ismét volt a limit alacsonyabb a kártyán, és a bank április 13-án már egy új tranzakciós kódot kért meg, de nem kapott a limit miatt. Sajnos, amikor vasárnap hívtam őket, akkor sem informáltak a dologról.
Későn 11 után kezdtem el intézni a dolgokat, de szerencsére időben sikerült befejeznem mindent.

Apu felemelte a limitet, és a bank is segítőkészen megsürgette a folyamatokat.
Majd az ACP munkatársa is segített 14:00-ra minden ősszállt és a rendszerben is már confirm voltam.
Megkaptam az engedélyt: tranzit 15:00!
Eközben még vásároltam estére és holnapra, majd a motort ellenőriztem.

A linerekkel folyamatosan tartottam a kapcsolatot, mikor hol szedem fel őket.
Linerek: Natasa (Hollandia), Herberdt (Svájc), Larson (Norvégia), Rönáld (Franciaország)

14:30-tól a VHF rádión (12csat.) tartottam a kapcsolatot a Cristobal Signal-lal, Marina Traffic-kel.
A Caranba (47 lábas katamarán) kívül a Sea Star is indul ma, nem értem az eredeti tervben csak a Carambaval együtt zsilipelek. Gyanús. 15:30-tól standby-t mondanak. 16:30-kor minden advisor a hajón van, csak a mi hajónkra nem jött senki. Egyre idegesebb voltam. 16.45-kor a Cristobal Signal annyit közölt, hogy ma nem lesz tranzit és hívjam a Schedulert a részletek miatt.
Larsen telefonján fel is hívtam, azt mondta, hogy az én advisorom nem jött ma dolgozni...

Ez két problémát jelentett:
1. Négy linert ismét összeszervezni
2. Még egy nap késés és feszültség

A linerek kedvesen felajánlották a holnapi segítségét. Megköszöntem nekik, és erre fel együtt megittunk 1,5 üveg rumot és sok-sok sört.

Estére nem dobtam horgonyt, hanem a Lunára kötöttem. Luna, Larsen 28lábas hajója.
Így együtt volt a két hajó

Átmentünk a nagyobb hajóra, Luna egy szenzációs hajó. Majd a marinába is kinéztünk este, még beszélgettem utoljára 1-2 ismerőssel, aztán kis iszogatás után vissza mentem Carinára.
Későn 23:00 után tudtam csak elaludni.

2007.04.17. (206.nap)

Reggel korán keltem, és bementem a vízbe a hajót ellenőrizni, kicsit az alját meg is mostam.
Majd a motort ellenőriztem. Az egyik gyertya nem dolgozott rendesen. A gyertyáról leégettem a koszt a gázfőzőn.
Letöröltem a vezetékeket is, hogy minden tiszta legyen.
Larsen közben felhívta a ACP-t és kérdezte a mai tranzit időpontot. Ma 18:00 volt a válasz. Kicsit későnek tűnik...

Majd 9 után bemotoroztam a Marinába. Beszéltem Rogerrel, Titoval a helyzetemről, de megnyugtattak. Ma biztos lesz tranzit!

Délelőtt a marinában a várakozás közben egy kanadai hölgy odajött hozzám és
mondta, hogy ismer engem. - ? ? ? - Luis (Magyar rádióamatőr, aki Kanadában él és sokat segített) feleségének (Olga) a volt munkatársa. Olga mesélt rólam nekik :))
A kanadai házaspár Kanadából 6 hónap alatt jött ide, és a Csendes-óceánt tervezik átszelni. Kicsi a világ...

Elmentem ismét vásárolni rumot, gyümölcsöt és zöldséget.
14:00 után ismét hívtam a ACP központot a tranzit időpont utolsó confimrja miatt.
Megerősítették: ma 18:00.
14:30-tól a VHF 12 csatornán tartottam a kapcsolatot a Cristobal Signalal.
Minden ok.
Tito is felhívta mégegyszer az ACP-t, tranzit ma 17:00-kor. Hopp akkor bele kell húzni.
16:45-től köröztünk a horgonyzó helyen és vártunk. 20 perc múlva kaptuk a hírt rádión.
Válaszom: Minden ok. Készen állunk és várunk.
17:05-kor megérkezett az advisorunk, Hosé.
Hosé harmincas, a Cristobal Signalban dolgozik a rádió központban, hivatásos tengerészként bejárta a Földet, mint 3. tiszt. Kedves és segítőkész ember.
19:00-kor bevártuk a többi hajót és a zsilip előtt összekötöttük a hajókat.
A nagyhajó középen volt (több mint 40 láb), baloldalt volt egy 32 lábas Dzsunka vitorlázatú kétárbocos hajó, baloldalt Carina. 3 kötéllel kötöttük össze: egy elől, egy hátul és egy középen keresztbe.
Elkezdődött a zsilipelés, a zsilip kamrában együtt voltunk egy nagy hajóval (30000 tonna), de távol voltunk tőle, kb. 50 méterre.
Carina kötélkezelőinek nem volt semmi dolguk, mivel Carina kicsi, így a baloldali köteleket a nagyhajó kötélkezelői kezelték, a jobboldali köteleket meg a dzsunka kötélkezelői.
Minden simán ment, nagyon érdekes és izgalmas volt együtt emelkedni zsilipenként 10 métereket.
A zsilipelés után volt egy kis malőr: a Carina az első kötelet hamarabb engedte el, mint a hátsót. Én ugyan már elengedtem a hátsót, de a nagyhajó egyik kötélkezelője még nem fűzte ki az ottani bikából.
Mike a nagyhajó kapitánya nem észlelte a helyzetet és sebességbe rakta a motort és elindult a nagyhajó, Carina megfordult a hátsó kötél megfeszült, a Carina faránál fogva meghúzta a nagyhajó. Én hátul voltam és eltartottam Carinát a nagyhajó szélkorányától. Carina 1 tonna, így könnyű eltartani egy másik hajótól...
A nagyhajó lassított, a hátsó kötél meglazult, és a kötélkezelője visszaadta a kötelet nekem.
Ekkor vártam egy kicsit és beindítottam a motort. (A motort hivatalosan nem szabad leállítani a zsilipben és utána sem.)
Carina elindult a Gatun tó éjszakai bójái felé. Minden oké túl vagyunk az első zsilipen!!
20perc után a motor leállt, elkezdtem ellenőrizni a motort. Hűtőrendszer oké, gyújtás oké... Beindítottam megint 5 perc múlva ismét leállt, majd be sem tudtam indítani :(
A bója már nem volt messze, így a linerek kreatívan maguktól evezni kezdtek a bójához. Én a motorral voltam elfoglalva.
A pilot hajó, aki az advisorért jött már idegesen várt. Már húzó hajót akartak hívni. Kaptunk még 5 perc türelmi időt és a linerek beeveztek!!
Kikötés a bójához 2 kötéllel, majd a szembelévő hajóhoz is 2 kötéllel. Így biztos nem ütközünk össze.
Az advisor sietett, még inni sem akart, már ment is el.
Ekkor mindenkinek töltöttem egy rumos Colát jéggel, és odatettem a rizst főzni.
majd átmentem a szomszéd hajó (Dzsunka) kapitányához, megkérdezni, hogy mit gondol. Kicsit beszélgettünk, majd visszamentem a legénységhez és megtartottuk az első értekezletet:
1. A másik bóján lévő nagyhajót meghívtam VHF-en (69-en), és ismertettem a helyzetemet.
Főleg műszaki vonatkozásban, adott néhány tanácsot.
Majd Larson is meghívta a közös beszélgetésünk után, és érdeklődött a vontatási lehetőségről.
Mike, a kapitány nagyon segítőkész volt és operatív. Azt mondta, hogy mindent megtesz Carináért, ami a hajóját nem veszélyezteti és az advisorok elfogadják. Tehát, ha azon múlik, akkor visszmegy holnap a csatornán Carináért
és kihúzza. Ez persze Larsennek is köszönhető volt, mivel őt Mike már ismerte San Blasból. Igaz engem is Columbiából, de mi akkor ott nem beszélgettünk.
A rizs kész, kisütöttem kb. 15 kolbászt és vágtam zöldséget (paprika, paradicsom, uborka) majd az egész egy kis szósszal, mindenkinek ízlett minden.
Majd következett még két kör rumos Cola jéggel, egy kis bor.
Mindenki feloldódott, így a következő komolyabb beszélgetést is megtartottuk, a holnapi menetrendről és tervekről és lehetőségekről. Majd közösen elkezdtünk a motort ellenőrizni és szerelni. Natasa közben betett egy kis zenét, szóval
BULI SZERELÉS volt :) A hiba az üzemanyag cső elzáródása volt. 23:30-ra már be is fejeztük a munkát, ekkor már a többi hajó aludt. Ittunk még 4-5 kört, majd 1 után lefeküdtünk aludni. Igen érdekes volt. Herbert és Larsen a kabinban, én a cockpitban, Natasa és Rönald a bóján. Ilyen sem volt még, hogy valaki a bóján alszik :)

2007.04.18. (207.nap)

Hajnalban 4:48-kor keltem, mert esett az eső. Felébredt Nasa és Rönald a bóján, mivel már nagyon esett az eső. Érdekes jelenet volt, hogy öten a kabinban hogyan lehet elférni. Amikor a Balatonon voitorláztam, akkor is voltak hasonló jelenetek, de nem volt ennyi csomagom. Talán ezt a helyzetet a barátaim értik, akikkel
együtt sokszor és sokat vitorláztam. (Akkoriban az volt az elvem, hogy aki akart velem jöhetett, és néha többen voltunk, mint a megengedett, pl. hat személyes hajón tízen. Ez jó alap volt erre a túrára.)
Larsen és Herbert nem ébredt fel, így hárman egy kis helyen ülve próbáltunk pihenni. 30 perc után gyengült az eső, így a régi nagyvitorlából egy biminit csináltam, egy kis sátrat a cockpit fölé.
Így Nasa és Rönáld, ki tudott menni aludni, de hát ez nem ment olyan egyszerűen.
Én a középső ágyon relaxáltam, ami igazán nem is ágy, mert csak S alakban fértem el rajta.
6 előtt felkeltem (már nem esett az eső), először a tankot feltöltöttem teljesen (22liter), tehát ez elvileg elég kell, hogy legyen :)
Majd bementem a vízbe, hogy ellenőrizem a hajótestét és a propellert, minden oké volt. Igaz sok itt a krokodil, de mások is fürödtek. Pl. Larsen átúszott Mikhoz, hogy megbeszéljék a lehetőségeket.
Tegnap már többször beszéltünk VHF rádión a lehetőségekről. Mike a kapitány maximálisan segítőkész volt.
Mindenben segítenek és ha szükséges akár húznak is, persze ha az advisorok elfogadják. Nem lenne szabályos...
Örülök, hogy megismertem Mike-ot és kedves csapatát.

Megérkezett Ivan a Carina advisora és először mi indultunk el.
Ivan egy harmincas pilot, főiskolai tanár, akit néha megkérnek advisorkodásra csúcs szezonban (április-május), látszott is, hogy nagyon profi.
A többi advisor és pilot röhögött rajta, szegényt ugratták...
6 emberrel nagyon gyenge hátszéllel, kb. 3,8-4 csomós sebességgel haladtunk. Az első bója után azt javasolta Larsen, hogy Mikehoz menjen át mindenki. Egyetértettem, ez annyira szabálytalan, hogy eszembe se jutott...
Iván és a másik advisor is elfogadta (és persze Mike is), így Natasa, Rönald és Herberdt átszállt a nagyobb hajóba.
Így könnyebb lett a hajó, feltettem a génoát is, így 4-4,2csomós sebességgel tudtunk már haladni.
Az autopilotot használtam, így nagyon jól tartottuk az irányt. Minden létező rövidítést bevállaltunk, szigetek között cikáztunk. Igaz, amikor egy nagyobb és szabálytalanabb levágást tettünk, hívta a központot, egy különleges engedélyért. Természetesen minden bóját kívülről levágva kerültünk, és gyakran mértünk mélységet a kézi mélységmérővel.

Reggelire omlettet csináltam (persze kávé, narancslé, zöldség, gyümölcs...)
Ebédre sült virsli volt (majonézzel, ketchuppal, mustárral, zöldség és gyümölcs hegyek és chips)
Szóval én főzőcskéztem, Larsen volt ezalatt a kormányos, és nagyon jól csinálta. Úgy éreztem, hogy Ivánnal megtalálták a közös hangot.

Szerencsénkre nem esett az eső, igaz a nap erősen sütött, és nagyvitorlából biminit csináltunk Ivánnak :)
Iván kért rádión jeget, egy pilot jött és hozott nekünk jeget :) Ez a luxus :))

Ez a csatorna rendszer nagy része egy mesterséges tavon keresztül vezet, ami természetvédelmi terület és csodálatos!!
Sok-sok apró sziget, dzsungel, majmok, krokodilok. Mi láttunk is krokodilt és le is fényképeztem!

Valamivel 14:00 előtt a másik két hajót utolértük, igazság az, hogy ők vártak be :) Ismét összekötöttük a hajókat. Ismét 3 kötelet használtunk és sok-sok puffert.
1 órát késtünk, de nem nagy gond, módosították a sorrendet :)

A zsilipelés során mi nem dolgoztunk, csak a nagyobb vitorlás kezelte a két kötelet, a másik két kötelet a jobb oldali 32 lábas hajó legénysége kezelte. Igaz én gyakran csak egyedül voltam a hajón, mivel az Advisor és a kötélkezelőim
átmentek a nagyobb és kényelmes vitorlása... Folyamatosan ellenőriztem a puffereket és a köteleket, és persze fényképeztem videóztam.

Az utolsó zsilip után ünnepi hangulat volt, igaz Iván gyorsan lelépett, érte jött egy pilot hajó.

15:30-kor áthajóztunk a híd alatt. MEGCSINÁLTUK! TÖLTÖTTEM mindenkinek egy rumos kólát jéggel, aztán még egyet majd még egyet. Mire a marinába értünk, mindenki szét volt esve... :) A hajót Herberdt vezette, a manőverre én átvettem a kormányt. A Fuel dock tele volt, ezért bójára álltam majd egy másikra, majd egy harmadikra.
Végül a 3. bója megfelelt már a Marinának is.

Történelmet írtam ma. A legkisebb vitorlás, aki szabályokat követve a csatornán átment! Igaz nem hivatalos, és nem is érdekelnek a rekordok, de ez igen érdekes momentum az utamon :)
Köszönöm a linerek segítségét, hihetetlen élmény volt együtt ez a 3 nap (hétfő, kedd, szerda). Igazából ennek az volt az oka, hogy tudtunk egymástól tanulni és kíváncsiak voltunk egymásra. Köszönöm! Köszönöm! Köszönöm!

Miután 6-kor kimentünk a partra elbúcsúztam a linerektől.
Örülök, hogy tudtam nekik egy hatalmas élményt szerezni, szerintem ezt soha nem fogják elfelejteni.
Mint ahogy azt sem, hogy: Lálálá
Üzenet Nekik: Remélem még találkozunk!!

Miután leültem gyorsan lett 1-2 új ismerős, a szomszéd hajó pl. osztrák egy amerikai segítőkészen elmesélte mi hol van a marinában.

Roger (Tito főnöke, a Panama Canal Yacht Club Dockmastere) még 7 előtt eljött a 4 db 125 labas kötélért és vissza adta a kötél depositot (60 USD). És mondta, hogy ez volt a legkisebb hajó, egy 20 lábas kanadai vitorlás néhány éve átment a
csatornán, de Ő különleges engedélyt kért.
19-től 23:30-ig interneteztem a bárban, volt mit csinálnom. Nagyon fáradt voltam, de utána még vacsiztam az ebéd maradékát.

2007.04.19. (208.nap)

Reggel 6-kor fáradtan és álmosan és rosszkedvűen keltem. Sok a munka. Kb. 1 órát takarítottam... tegnap 6 ember volt a hajón... Sok az üres üveg :) és a rohadt banán. Itt a banán 2-3 napot bír hűtő nélkül.
Majd a napelemet is ellenőriztem, majd alaposan letöröltem, plusz 1 acetonos mosás után még egy lakk réteget tettem rá.
Még kell még legalább 1-2 réteg...
A napelem a tranzit során a kabinban volt. A zsilipelés veszélyes üzem, ezenkívül a zsilipelés során a APC munkatársai 4 dobókötelet dobnak a hajóra, és ha rosszul céloznak, akkor eltörhet a napelem
Reggeli: a tegnapi ebéd maradéka (sült virsli),

Már 8 előtt kimentem a partra az ingyenes vízitaxival. Ahol elkezdtem internetezni, 1-2 óra csak arra ment el, hogy a barátokkal, ismerősökkel röviden beszéljek. Pl. új MSN telepítése, kb. 350 kép feltöltése WLAN-on keresztül.
Így kb. délig interneteztem, majd elindultam a városba a Happy Toursba busszal (25 cent a jegy és gyakran kultúráltabb, mint a BKV -érdekes info a BKV-nak) majd gyalog, útközben a szokásos levest ebédeltem 1 USD-ért.
A Happy Tours Utazási iroda vezetője segített a vitorlák (a vitorlákért köszönet: Dénes István, Vitorlázás Magazin, PannonSail, Litkey Farkas, Litkey Bence, DoyleSails) tárolásában, nem fért volna be a 3 új vitorla a hajóba a tranzitkor. Illetve holnap oda kapom a Fedex küldeményt:
Waterlog, Autopilot. Köszönet Sr. Alvaro Guzman Z.
Délután elmentem gyalog egy közeli benzinkúthoz (2 km) üzemanyagért, 23 liter benzin 18 USD volt.
Sajnos a Fuel Dockban elfogyott a benzin. A tranzit során: 1.nap 5 liter fogyott (3 óra motorozás), 2. nap 20 liter (9 óra motorozás) fogyott.
Majd elkezdtem a vízkészleteket feltölteni (80 liter víz ma), mivel a tranzit előtt természetesen minden vizes tank üres volt.
és persze pakolászás a kabinban. Néha az az érzésem: soha nem lesz vége:)
vacsora: virsli

Este, mivel nem tudok a sötétben dolgozni, ezért kimentem a partra internetezni, naplót írni, képeket és videókat feltölteni a meder.hu szerverre. Ami késő éjszakáig tartott... Közben a kézi kamerám aksiját is feltöltöttem.

B. András videói, a WEB-kamerák felvételeiből:
Felzsilipelés a Gatun tóra
A Centennial híd után
Lezsilipelés az Csendes-óceánra