Blog


High Tide: 12:54LT-kor, tehát indulás le a folyón kora délután.
Az időjárás előrejelzés szerint ma 25-30cs ÉK szelek várhatóak esővel. Nem túl kellemes, de legalább gyors menet lesz Auckland-ig.
(A barométer: 1006,4 mbar, ami alacsonynak számít.)
12:45-kor indultunk el a Riverside Drive Marina-ból. Goodbye!
15:15-kor elértük a torkolat és az öböl végét. Még egy óra és kint vagyunk már a nyílt vízen 3méteres hullámok, eső és köd a szél 25csomós és ritkán 30csomósok a befújások.
Estefelé megszűnnek a pöffök. Egyenletesebb 20-25csomós szél ÉK-ről. Mi reffelt orrvitorlával vitorlázunk, amióta a nyílt vízen vagyunk. Kényelmes vitorlázás. Pontosan és folyamatosan navigálunk éjjel, mivel a szigetek között vezet az utunk Auckland felé.
Az egyik nehézség itt a hajóforgalom. A nagyhajók is ezt az útvonalat használják és néha közel jönnek, de mindig tartják, azért a távolságot.
Hideg van és esik az eső…

Dec. 26. – 29.
Megismerkedtem Tim-mel a ’Black Pearl’ nevű 32lábas vashajó kiwi tulajdonosával. Herbert hajója (Golden Age) mellett áll a marinában. Velem egykorú és a hajóján él és innen jár be dolgozni (festő) a városba mindennap. A hajója negyven év körüli és Hollandiába gyártották, tehát nagy valószínűséggel az egyik előző gazdája átkelt Vele két óceánon… Egy másik nagyon érdekes vitorláshajó a marinában, egy 97éves ketch, ami Új-Zélandi tervezésű és itt is építették. Mostanra többször át lett építve és elvesztette az árbocait is, motoros lett belőle… a mostani tulajdonos megmutatta a hajót és a régi képeket is.
Mindennap futok és itt vannak szép parkok, kilátók, kertek, ahol igazán kellemes (Northland Craft Trust, Whangarei Quarry Gardens, Mt. Parihaka Lookout, Mair Park).
Dec. 28.-án bedaruztuk LULLABY-t de. 10 után dagálykor. Az achtertstag-ot ismét visszatettük és meghúztuk. A hajót lemostuk és készültünk indulni. A motor nem indult… A motor akkumulátora 10,8 V, gyorsan lemértem. A motor akkumulátor főkapcsolóját lezártam rögtön! Valahol van egy ’hiba’ a rendszerben vagy a 3,5 éves akkumulátor éppen most adta meg magát. Kábel, csatlakozó, kapcsolókat mértem ki gyorsan. Az akkumulátort feltettem a rendszertől függetlenítve a töltésre és a rendszerben kimértem egy ’fogyasztást’ miközben nincs fogyasztás a rendszerben. 13-kor már látszott, hogy nem tudunk indulni, mivel a dagály után 1,5órával már nem elég a vízmélység a környéken. (Ha nagyon kellett volna, persze el lehetet volna indulni. 5 ’service’ akkuból át lehet kötni a motor indításra egyet. A következő kikötőnk Auckland nincs túl messze.) Azonban ez egy nagyon jó hely javításra és még van időnk dec. 31-ig, akkor azonban mindenképpen Aucklandban szeretnénk lenni a Szilveszteri Bulira:-)
Dec. 29.-én vettünk egy új motor indító akkumulátort (marine), a régit próbáltam előtt egész éjjel feltölteni egy erős töltővel (amit kölcsönbe kaptunk), de már menthetetlen 10,8V (és nem marine) már nem lehet visszahozni… Délután mialatt minden kábelt, ami a motor indító akkumulátorból kiment lekövettem a hajóaljába csúszva, mászva és fejen állva… megtaláltam a hibát. Három csatlakozó, ami nem volt vízzáróan leszigetelve a hajóaljában összegyűlt nagyon kevés vízben feküdt… szóval ott beázott és rövidzár lett és ez az oka a akkumulátor totális lemerülésének és tönkremenetelének…
Ma még volt egy kis időnk és a ’blow thruster’ kapcsolóját is kiszereltük. A kapcsoló jó, viszont a kapcsoló egy kábele szemmel láthatóan sérült. A kapcsoló kábele két helyen is erősen megtörik, ami szintén nem jó… Úgy néz ki, hogy a ’blow thruster’ hibájára is rájöttünk. A kábeleket és a kapcsolót kiiktatva, visszaszerelés majd Aucklandban, mert holnap indulunk.
A heti filmek, amiket megnéztem: Csernobil emberei; The Hurt Locker (2008)
Könyvajánló: Coastal Cruising Handbook (A guide to the north-east coast of New Zealand and anchorages from Three King Islands to Cape Kidnappers), Royal Akarana Yacht Club

Transzatlanti kenuzás
Az Atlanti-óceán kelet-nyugat irányú átkenuzása, a világon elsőként és egyedül.
Rakonczay Gábor az első magyar Atlanti-óceánt átevező páros férfi tagja, több ezer mérföld óceáni tapasztalattal és három óceánátkeléssel a háta mögött, ismét hajóba száll. A világon elsőként és egyedül fog kenuval átkelni az Atlanti-óceánon egy speciális hajóval, amit a híres óceáni vitorlázó, Fa Nándor tervezett és épített.
Az útja követhető: http://atlantix.eu
Hajrá Gábor!
Méder Áron

Dec. 22. – Dec. 25.
Új-Zélandon a karácsonyt dec. 25-én ünneplik általában egy kerti grill partival. Mi dec. 24.-én este ünnepeltük a karácsonyt a hajón magyar szokás szerint. Igazi karácsonyfánk nem volt, hanem egy kis műfenyőnk. A vacsora ünnepi volt: sült hal krumplipüré és párolt zöldség. Új-Zélandi bor és Új-Zélandi desszert (süti). Az idő napos 26 fok.
Másnap a marinában a jachtosok szerveztek egy közös grill partit, ahol sok csupa kedves jachtos gyűlt össze!
Általában a hajó körül dolgozunk napközben és én estefelé járok el futni a közeli szép helyekre. Több túra útvonalat is átfutottam mát, a nagy kedvencem a ’Abbey Caves’ barlang, a folyópart és a tengerpart. Minden futás egy teljes felfrissülés, pedig minimum 10Km a táv és persze ki is fáradok…
Whangarei egy nagyon kedves barátságos város sok látnivalóval. A közeli vízesésekhez és kaori erdőt is bejártam már, de még van mit bejárnom a következő napokban munka előtt vagy után.
A karbantartási munkáink a Boatyardon:
1. Propeller lekezelése PropSpeed-del.
2. Az új mélységmérő érzékelő kicserélése és befűzése (Nem egyszerű feladat! Jól jön, hogy hosszú a kezem és elférek szűk helyen is.)
3. A sebességmérő műszer hajóhéjban beragasztott műanyag keretének cseréje.
4. Külmotor tisztítás és ellenőrzés.
5. Az elektromos horgonycsörlő távirányító csatlakozójának cseréje.
6. Algagátló csiszolás és néhány helyen primerrel több rétegben lekentük.
és egyéb kisebb javítások (jó sok)…
Emellett kellett mosnom egy nagy adagot! Nekem kell csinálni, amit nem nagyon szeretek…
Ismét egy vitorlás klasszikust olvastam és nagyon ajánlott:
Könyvajánló: David Lewis, Children of Three Oceans
3év alatt kerülték meg a Földet a hatvanas években és ez volt az első Földkerülés katamaránnal (a hajójának a neve: Rehu Moana). A másik különlegessége az útnak az volt, hogy a gyermekei voltak az addig legfiatalabb ’óceáni vitorlázók’… Ennek a könyv hatására alakult át a gondolkozása a jachtosoknak és elkezdték vinni magukkal az 1-2éves gyermekeket is már. Lewis az útja alatt kutatta a hagyományos polinéz navigációs technikákat is, erről külön írt is egy könyvet, amit néhány hete olvastam és ajánlottam itt.
David Lewis 1960-ban indult az első egykezes Atlanti-óceán átkellő vitorlásversenyen. A 'Cardinal Vertue' nevű sloop-jával harmadik lett Chichester és Hasler után. Az 54 napos Plymouth – New York utjáról írt egy könyvet is. A könyvének címe: The Ship Would Not Travel Due West.
40 évvel ezelőtt a Csendes-óceánon a vitorlázás még más volt. Igazi kaland és 'időutazás'. Nem volt még turizmus és ez ember tényleg vendégségbe ment a szigetekre. Erről ír David nagyon jól ebben a könyvében, ’álmodozóknak’ nagyon ajánlott.

2011-ben Anthony Smith 85éves korábban három fős legénységgel átevezett az Atlanti-óceánon egy nagyon érdekes tutajjal. A tutajt saját maga tervezte és az ANTIKI nevet kapta. Paraméterei: 11,5m hosszú és 6m széles.
Weboldala: http://gasballoon.com/antiki

Reggel 11-kor kidaruzták a hajót. Néhány nap kint lesz a hajó a parton itt a Riverside Drive Marinában. A mélységmérő érzékelőjét kicseréljük, a propellert lekezeljük (primer + algagátló) és egyéb kisebb javításokat csinálunk még... ja és ha már kint van, akkor kenünk rá egy-két plusz algagátló réteget is :-)
Mint minden alkalommal most is kicsit körbe jártam a Marinát. Szeretem nézegetni a hajókat és szinte minden alkalommal tanulok valamit belőlük. Új érdekes műszaki megoldások vagy régen elfelejtett ötletek…
Találkoztam egy régi ismerősömmel Herberttel. 2007-ben Ő volt az egyik kötélkezelőm a Panama csatorna átkelésen Carina fedélzetén. Nyugdíjas svájci vitorlázó és mérnök. A könyvemből idézek most: „Mindig kell a csapatban egy idősebb, tapasztaltabb ember. Minél színesebb a csapat, annál erősebb.”
Nagyon örültünk a találkozásnak mindketten! Vett egy 43lábas 15éves műanyag hajót még 2007. decemberében Aucklandba és azóta a Tonga – Fidzs – Új-Zéland környékén vitorlázik, és láthatóan nagyon élvezi.
A heti kedvenc könyvem: K.R. Howe: Vaka Moana, Voyages of the Ancestors
Az egyik ’örök’ kedvenc témám a Csendes-óceán benépesítésének története. Kb. 4,000évvel ezelőtt kezdődött el Indonéziából és Pápua Új Guineából.
Óceáni vitorlázás (’blue-water sailing’) több részből áll:
1. óceáni vitorlázásra képes hajókat építettek
2. kifejlesztettek egy saját óceáni navigációs eljárást, ami a tenger és az ég megfigyelésén alapult.
3. Bátran elindultak az elsők, több hajó együtt.
A Polinézek voltak az első igazi tengerész nemzet. Több ezer évvel megelőzték a Vikingeket és az Európaiakat! Ez a történet nem csak a Csendes-óceánról szól, hanem az emberiség korai időszakáról. Amikor felfedeztek Földrészeket, szigeteket és benépesítették azokat.
A heti filmem: Quentin Dupieux: Rubber

Reggel 6-kor hagytuk el a portside-on a Poor Knights Islands-ot és utána a High Peak és Sugarloaf Rock-ot. Innen sziget- szikla- és zátonymentes az utunk. Az utunk során folyamatosan segített minket egy 0,5csomós áramlat.
Bream Head után már hullámmentes és szélvédett öbölben hajóztunk 2 mérföldet a folyó torkolatáig. A folyón végig ki volt bójázva (piros és zöld) a hajózási útvonal. A szél is és az áramlás is velünk volt…
14LT-kor, ahol a folyó szűkült lehorgonyoztunk, mert itt már túl sekély és meg kell várni a dagályt. 15:30-kor indultunk tovább, amikor a többi jacht is elindult, körülbelül 2-3órán keresztül hajózható a folyónak ez a része…
16:00-kor már meg is érkeztünk a Riverside Mariná-ba, Whangarei. Az iroda zárva, de a WC kulcsot ezért megkaptuk...
Este elmentem kicsit futni (szokás szerint) a folyóparton be a városig és vissza. Több ismerős jacht is bent áll a városi marinában.

Reggel 8-kor keltett Szilvi, hogy megcsúsztunk. Amikor hajnal 2-kor ellenőriztem a hajót, akkor még nem csúsztunk meg. 35-40csomós szelek voltak és a vízfenék az öbölben lágy iszap, ami nem a legerősebben tartó anyag. Gyula ment az orrba és én a kormányhoz. Felvettük a horgonyt és átálltunk a szomszédos öbölbe, Parekura Bay (35-15,3S; 174-14,5E) és itt bójára álltunk.
Az eredeti tervünk az volt, hogy ma késő délután elindulunk Whangarei-be. A VHF rádión 21-es csatornáján hallgattuk az időjárás előrejelzést. ’Gale warning’ van a körzetben, ’rough sea’ és 35csomós szelek 40-es befújásokkal. Este és éjjel gyengülni fog.
Gyula sütött néhány cipót délelőtt és ezzel a kabint is befűtöttük! Kora délután kicsit pihentünk, rákészültünk a viharos időre.
16:15LT-kor elindultunk és ekkor a védett öbölben 20-25csomós szelek voltak. Kint a nyílt vízen a szigetek között (Bay of Islands) kicsit gyengült a szél és mire elértük a Cape Brett-et ott is ’csupán’ max. 25csomós szelek voltak szemből természetesen. A vitorlákat azért reffeltük, hogy kényelmesebb legyen az éjszakai vitorlázás. A Cape Brett-el szemben található a Motukokako sziget, ami arról híres, hogy van benne egy hatalmas lyuk (’Hole in the Rock’). Ez az egyik híres turista hely a környéken és tényleg szép!
Estétől reggelig négy órás ügyeletekben váltottuk egymást. Egy nagyhajó és néhány kis halászhajó volt csak a körzetben, szóval nem volt nagy forgalom. A szél folyamatosan gyengült és hajnalban már motorozni is kellett!

Dec.12. – 17. Kicsit szétnéztünk a környéken néhány nap alatt kocsival, van látnivaló bőven. 2008. májusban már jártam erre és két hetet töltöttem itt, így én nem mentem el ismét a már látott helyekre. A többiek elmentek Waitangi szerződés megkötésének helyére is (az angolok és a maorik 1840-ben írták alá itt), Kerikeri-be, ’Waipoua Forest’ és a Russel nevű kisvárosba (Új-Zéland első telepes városa!) is st. Én helyette a hajó körül ténykedtem.
A 2008-as jachtnaplóm az Új-Zélandi kalandjaimról: http://meder.hu/hun/naplo42_080508-0602.htm
Amit a héten néztünk meg:
- Cape Reinga, Északi sziget legészakibb pontja, ahol Új-Zéland a ’tengerbe bukik’. Itt találkozik a Tasmán tenger a Csendes-óceánnal. Maorik szerint a holtak lelkek innen távoznak vissza az őshazába, Hawaiki-be. Itt szinte minden nap erős szél fúj!
- ’90 miles beach’, magyarul kilencven mérföldes strand. Itt nagyon kemény a homok a strandon és ez volt az út itt régen! Szép táj, igaz nagyon elhagyatott és hullám verte homok dűnékkel van tele (érdekes?).
Az elmúlt napokban néhány halaszhatatlan karbantartási munkát kellett végezni a hajón.
Karbantartás:
Horgony csörlő szétszedés, kitisztítása és bezsírozása (két alkatrészét is kicseréltük, mert eltört és elkopott)
Horgony, horgonylánc és a horgonykötél tisztítása és újra festettük a
10 méteres jelöléseket rajta.
Horgonykamra takarítása
Horgonycsörlő kábel szigetelésének javítása, ez tört el Fidzsi – Új-Zéland Vitorlásúton
Motor olaj és szűrő csere, előtte Premium Motor Flush-sal (Crankcase cleaner) motor ‘tisztítás’.
Kötélmunkák
Ellenőrzés:
Kormányrendszer
Hátsó rekeszek
Yanmar Motor
Yamaha külmotor
Veretek, korlát, állókötélzet stb.
Lásd. a hajó ellenőrző listája:http://www.meder.hu/Lullaby/checklist.pdf

Találkoztunk magyar jachtokkal az Opua Marinában. Egy 42lábas katamarán, 46lábas monohull, 40láb körüli monohull (Vegabond, Otto) és mi. Aucklandba vár minket Géza barátom a Rotor nevű Amel jachtján. Öt magyar jacht van jelenleg Új-Zélandon, talán lesz rádiós netünk :-)
Kicsi a világ…

Ezen a héten sokat esett az eső, ami itt decemberben szokatlan, de szerencsénkre a hétvége felé kisütött a Nap! Végül is nyár van!
A magyar jachtokkal többször összejártunk esténként borozni, pálinkázni (Józsinak a paprikás barack pálinkája felejthetetlen!) és főleg beszélgetni magyarul! Néha meglátogattuk az Opua Cruising Club-ot is, ami a jachtosok kedvenc helye ’egy sörre’. Hallgattam történeteket árboctörésről, halál esetről Tongán, halál esetről Ausztráliában… (Nem veszélytelen ez a fajta élet!)
A szomszéd jacht egy Tayana 37–es, a neve Madrona. Egy amerikai család vette egy éve Mexikóban 35,000USD-ért, fél áron. Abszolút alkalmi vétel és szerintem óceánra nagyon alkalmas hajó. Két gyermekükkel vitorláznak Vele és céljuk a Földkerülés. Új-Zélandon ők is, mint a jachtok többsége fél évre jött. Dolgozni és a hajót rendbe tenni. A gyerekek mindennap átjöttek és játszottak a hajón. A szülök is néha-néha beugrottak egy kávéra. Nagyon kedves szomszédok.
Vasárnap (Dec.18.) délelőtt elbúcsúztunk az ismerősöktől (három magyar vitorláshajó) és délben elindultunk a Bay of Islands ’felfedezésére. 3-kor lehorgonyoztunk Motuarohia szigetén, Cook öbölben. Ez egy magán sziget, de a tulajdonos megengedi, hogy a jachtosok és a turisták meglátogassák a szigetet. Ebben az öbölben horgonyzott le Cook kapitány 1769-ben, amikor először megérkezett a Bay of Islands-ba. Ő nevezte el az öblöt Bay of Island-nak! Kidingiztünk a partra és felsétáltunk egy húsz perces sétával a domb tetejére, ahol csodálatos panoráma nyílik az egész szigetvilágra. Nem volt túl meleg és így nem úsztunk és sznorkereztünk ma, habár ez a hely egy ajánlott sznorkerező hely (ráják, cápák és rengeteg hal).
Késő délután átálltunk a Waipiro Bay-be POS(35-15,2S; 174-14,0E), ami védettebb a déli szélre. Éjjelre erős 40csomós délkeleti szelet mondtak az időjárás előrejelzések. (VHF 21-es csatorna az időjárás előrejelzés csatornája a körzetben és a 77-es csatorna reggel 8-kor a jachtos net minden reggel.)
Vacsora: paprikás krumpli (magyaros ízek)
Link ajánló: A Cooking Fat nevű 21lábas Wharram katamarán (Tiki 21 terve alapján) a legkisebb Földkerült katamarán. Weboldala: http://www.roryandcookie.com
Rory McDougall építette meg Angliában ezt a hajót és 4év alatt kerülte meg a Földet Vele.

A www.yachting.hu oldalon rovatot indítottam múlt hónapban, a téma a vitorlázás... :-)
A legfrissebb cikkem: http://yachting.hu/egyeb/meder-aron-rovata/csendes-oceani-vitorlazas-iii-uj-zeland/482
Lapok:  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  
Copyright © 2010 meder.hu.