Blog


Szept. 16.-18. Néhány napunk Rarotongán
A szokásos karbantartást végezzük a hajón:
a külmotoron anód csere és gear olaj csere; a Yanmar motor külső üzemanyag szűrő csere; a csörlők szétszerelése és kitisztítása; hűtőajtó javítás stb.
Emellett készülünk a köv. szakaszra, vettünk 150l dízelt, a víztankot feltöltöttük stb.
Judit, Bálint és Ákos innen repül haza és nekik csupán három napjuk volt a sziget megismerésére. Szerintem 3nap elég! A többség motorbiciklit béreltek és azzal járták be a szigetet, de volt, aki busszal (ekkor lehetet sörözni köben…).
Péntek este egy órás tánc show-n voltunk egy közeli étterembe. A Cook szigeteken a tánc kicsit másmilyen, mint Tahitin, de sok a hasonló elem. 4éve is megnéztem több tánc showt, a táncosok sokat fejlődtek!
Szombaton este buli volt több szórakozóhelyen a városközpontban, ahol összegyűltek a backpackers utazók is. Volt akivel már Tahitin is találkoztam és volt, akit csak most ismertem meg. Szinte mindenki vágya vitorlázni és úgy bejárni a Csendes-óceán szigetvilágát, mert itt másképpen nem lehet ellátogatni a szigetek/atollok többségébe.
Az igazán érdekes helyek, azok, ahova csak nehezen és vitorlással lehet eljutni... Minden igazi utazó nagy álma eljutni távoli ('világvége') érdekes helyekre, ahova még ’turista’ nem tette be a lábát. Ez jelenleg már szinte csak a Csendes-óceánon a több ezer kis távoli sziget valamelyikén lehetséges, ahol a falvakban az emberek még mindig teljesen el vannak zárva a külvilágtól… Kinek van kedve jönni? :)
Vasárnap pihenő napot tartottam és Gyulával (jelenleg kettő is van a hajón) körbe motoroztunk a szigeten. Megnéztük a vízesést, néhány szuper strandot, sznorkereztünk, átúsztunk egy közeli kis lakatlan szigetre, szedtünk kókuszt… szuper nap volt!
Holnap, hétfőn indulunk tovább Niue sziget felé, ami az egyik legkisebb független szigetország a Földünkön.
Linkek:
www.cook-islands.com
www.cookislands.org.uk
www.niueisland.com
www.niueyachtclub.com

„Vadócba rózsát oltok, hogy szebb legyen a Föld” Mécs László

Szept. 14.-15.
Szept. 13.-án este indultunk tovább Rarotonga felé. Szembe szelünk és szembe áramlatunk volt a passzát övezetbe! Itt szinte soha nincs NY-i szél, itt mindig K vagy DK-i a szél. Itt mindig segítő 0,5-1csomós NY-i irányba toló áramlat van és most itt vissza felé tolt K felé az áramlat(!) és szembe szelünk volt (NY)!
A szél ereje pont megfelelő volt egész este és éjjel, 16-19csomó és negyed szélben vágtattunk 7-8csomóval, de a valódi sebességünk 6-6,5csomó volt csak (az áramlat miatt).
Hajnalban a szél tovább erősödött és jött egy 28csomós ’squell’ egy hosszú esővel. Reffeltünk és áztunk.
Szept. 14.-én reggel elállt a szél és egész nap gyenge szelünk volt. Mivel Rarotongára nem szeretnék éjjel megérkezni, ezért nem sietünk és nem motorozunk. Várjuk a szelet. Kenyérsütéssel töltjük az időt és olvasással. Alig haladunk 2-3csomóval egész nap…
Szept. 15-én reggel 9-kor megérkeztünk Rarotongára. A kikötő, a város és a sziget nem változott semmit 2007-hez képest.
A 2007-es jachtnaplóm, amikor Carinával jártam erre:
http://meder.hu/hun/naplo28_071006-17.htm

Szept. 10 – 13.
Folyamatosan gyengülő szélben 3nap alatt értük el Mitiaro nevű kis szigetet, ami a Cook szigetek déli csoportjába tartózik.
2011-ben MI VOLTUNK ITT AZ ELSŐ YACHT! A legkevésbé ismert és látogatott sziget a Cook szigeteknél, az oka, hogy nem lehet itt horgonyozni (nagy a mélyég). Az OCEAN SAILING vitorlástúráin szeretünk olyan szigeteket és atollokat meglátogatni, ahova nagyon kevés turista és jacht jut el. Ezek a helyek még őrzik a hagyományokat és a régi életstílusukat, ami kicsit időutazás is számunkra gyakran.
Mitiaro szigeten 170ember él (nagyon zárt közösség) és nagyon kedvesek. Engedélyt adtak a szigetre lépésre, ami csak az ő kedvességükön múlt! Ezen a szigeten nincs hivatal.
A településről: egy kis kórház van, nincs orvos csupán két nővér; egy általános iskola, gimnázium/főiskola csak Rarotongán; egy rendőrnő dolgozik a rendőrségen; nincs börtön, csak Rarotongán; mindenki halászik hagyományos evezős kajakokkal (tonhalakra); 3-5havonta jön ide az ellátó hajó; repülő hetente 2-3 alkalommal (260Km 45perces repülőút Rarotongára, 80eFt a jegyár); Nagyon sokat beszélgettünk a helyiekkel, akik nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott és lassú életet élnek ezen a kicsi és csendes szigeten. Kicsit irigyelem őket ezért, de lehet, hogy néhány hónap után már unalmas lenne számomra, mert megszoktam a nyüzsgést és a változatosságot... Egész napos programként körbe jártuk a szigetet és megtekintettük a sziget látnivalóit: barlangok, amikben édesvíz van (én úsztam is benne), belső tó, a falu temploma és nagyon sok szép homokos strand…

Szept. 8. – 10.
Maupihaa atollba Passe Taihaaru Vahine átjárón keresztül lehet bejutni. Ez egy kb. 20m széles 15m mély átjáró, amelynek mindkét oldalát korall veszi körbe. A bejárata jól kibójázott, de utána sajnos már nincsenek bóják, így szemmel is kell nézni a kiálló korall fejeket! A keskeny és szűk átjáró miatt itt mindig erős az áramlat (és mindig kifelé folyik az atollból), amikor mi haladtunk keresztül a bejáraton 4csomós ellenáramlatunk volt és a motort 3000 fordulaton kellett járatni, hogy kb. 3-3,5csomóval tudjunk haladni. Nagyon fontos, hogy csak jó látási viszonyok között próbáljuk meg az áthaladást az átjárón és amikor a Nap mögöttünk van vagy felettünk, de nem szemből süt.
Maupihaa atollban jelenleg egy polinéz nő él egyedül! A neve Hina, 36éves és hihetetlen erős, igazi vízi vad ember. Megismerkedtünk Vele és másik két jachttal is, akik a közelünkben horgonyoztak. Az egyik vitorlás jacht a Phoenix román vitorlás volt. Egy nagyon kedves román házaspár Catalina és Marius élt rajta (Weboldaluk: www.panzelesus.ro). Marius jelenleg a harmadik Földkerülésénél tart… Ők az első és egyetlen románok, akik megkerülték a Földet. Romániában a TV-ben sorozatuk van a mostani vitorlásútjukról. Én is folyamatosan próbálkozok, hogy a magyar TV-kben legyen sorozatunk vagy csupán egy rész, de eddig még nem jött össze, igaz nem adom fel, a következő 40-50évben csak összejön, van időm és türelmes vagyok… Például ez is egy olyan téma, ami nagyon elgondolkodtató és érdekes lehet látni, hogy egy polinéz nő hogyan él egyedül egy atollban mindentől nagyon messze! (100tengeri mérföldre van a legközelebbi szigettől, ami vitorlással kb. 20-24óra)
Hinával és Mariussal elmentem szigonypuskával vadászni halakra. Ennél az atollnál nagyon sok a reef és a szürke cápa, így különösen veszélyes és nehéz a víz alatti vadászat. Néha nagyon közel köröznek, ami valódi veszély a szürke cápa esetében, ha éppen meglőttél egy halat! Hina előző este meghívott minket vacsorára, mi hoztuk az italt és néhány kisebb (főleg konzerv) ajándékot. A menü: homár előétel; főétel: red snaper sütve sült kenyérfa gyümölccsel. Mindenkinek nagyon ízlett!
Szaladnak a napok az atollnál! Napközben mindenkinek van egy külön hatalmas strandja… sznorkerezünk, kókuszt nyitunk és eszünk/iszunk, úszkálunk és gyorsan eltelnek az órák.
Eredetileg egy napot töltöttünk volna ebben az atollban, de megszavaztunk még egy napot, mert ennél jobb hely nagyon ritka már. Ez talán a tökéletes sziget.

Szept. 5.-7.
Kijelentkeztem az országból délelőtt, délután feltöltöttük a víz- és üzemanyagtankokat és egy utolsót még vásároltunk is.
Indulás előtt ittunk még egy sört a Taina Marina bárjában. Vacsora a hajón sült hal (friss tonhal!) és sült banán. Sokan most ettek ilyen jellegű ételt először. A hal természetesen kókuszosan lett elkészítve...
22:30-kor elindultunk. Irány Maupiti sziget, a távolság 170tengeri mérföld. Egész éjjel gyenge szél és „motorlázás”.
Másnap (szept. 6) napközben végre megjött egy gyenge szellő és már 4csomóval vitorlázunk! Láttuk a távolban a Társas szigeteket (Raiatea, Bora Bora), kellemes a hangulat. Ideális vitorlázás nem tapasztalt tengeri vitorlázóknak. Judit és Bálint sokat vitorláztak már a Balatonon (MAFC), de tengeren csak egy hetet most nyáron a Gál József és Horváth Csaba tanfolyamán az Adrián. Az óceáni hullámok a Csendes-óceán ezen a részén hosszúak és nagyok még gyenge szélben is és ezt meg kell szokni! Szerencsére senki sem tengeri beteg!
Szept. 7-én Maupiti szigethez érünk, korábban azt terveztük, hogy itt töltünk egy napot. Maupiti szigethez a bejárat a legnehezebb az egész Francia Polinéziában. Gyenge szélben és normál körülmények között sem tanácsos ma a bemenetel!
KIMENTETTÜNK három búvárt, akik a bejáratban egy hatalmas állóhullámban felborultak. A műanyag csónakjuk teljesen felborult és az erős áramlat kivitte őket a nyílt vízre. Először leadtam a VHF 16-os csatornáján egy ’Man Over Board’ riasztást, majd a dinginkkel egyedül kimentem a három búvárhoz. Behúztam őket a dingibe. Komoly sérült szerencsére nem volt. Mindenkin sok volt a zúzódás, horzsolás és felszakadt bőr, a nő sokkos állapotban sírt, de amint a dingibe voltak megnyugodtak.
Később egy helyi halászcsónak is jött, aki átvette a sérülteket. Órákon át hatása voltunk a mentési eseményeknek! Egyrészről örültünk, hogy tudtunk segíteni, másrészről a félelmetes hullám, ami beborította a búvárok műanyag csónakját elgondolkoztatott, hogy mennyire kell figyelni egy ilyen átjárón és mennyire veszélyes egy ilyen egyszerű manőver is, ha nincs elég helyismeretünk.
A következő 3napban Maupiti szigethez nem lehet behajózni a csatornán, ezért úgy döntöttünk indulunk tovább Maupihaa atollhoz. Még el sem hagytuk a szigetet, de egy hatalmas bálna ugrott ki mellettünk. Izgalmas jelenet volt!
2010. szept. 7-én vagyis egy éve indultunk el Horváto.-ból a LULLABY vitorlással!

Szept. 1. – Szept. 4. Néhány napunk Tahitin
Csütörtökön megjött Judit, de Bálint csak vasárnap érkezett a munkája miatt. A csapat egy elment egy napos befizetett túrára Tahiti hegyeibe, nagyon élvezték és nagyon jókat meséltek róla.
Péntek este elmentünk a közeli Intercontinental Hotelbe, ahol 1órás Polinéz táncokat, zenét és egy teljes ’show-t’ néztünk végig. Mindenki nagyon élvezte!
Az egyik legnépszerűbb program a sznorkerezés a közeli korallos reef-nél. Láttunk nagy ráját, de teknőst most nem (2hete több alkalommal láttunk teknőst is!).
A hajón is folyamatosan folynak a karbantartási munkák. Vettünk egy új stoppert az orrvitorla reff kötelének, Gyula kicserélte mivel eltört még korábban. A konyha lámpa neoncsöve kiégett és vettem egy új csövet stb.
Kicseréltem az olajakat a Yanmar beépített motorban és a szűrőket. Plusz megtörtént a szokásos nagy éves karbantartása a motornak… Pl. a kis 4ütemű 4LE külmotorban kicseréltem az olajat, leszedtem a propellert és leellenőriztem alaposan stb.
Készülünk a következő hosszú szakaszra.

Ma utazik el a csapat. Délelőtt még van idő bemenni a fővárosba, Papeete-be, ahol szuveníreket és képeslapokat vesznek. Én eközben meglátogatom Mohi barátomat, akivel még 4éve 2007-ben Nuku Hivan (Marqueases szigetek) találkoztam és most ismét találkoztunk (a házában ebédelünk). Nuku Hiváról átköltözött Tahitire és ugyanúgy Tikiket farag kövekre, mint 4éve. 2hete már egyszer meglátogattam és most ismét. Jó találkozni a régi barátokkal.
Francisco barátom pont mellettünk horgonyoz. Vele még egy hónapja Nuku Hiván ismerkedtünk meg és most ismét véletlenül pont mellettünk horgonyoz. Meglátogatom. Francisco egy legenda, nagyon sokszor kelt már át az Atlanti-óceánon és az elmúlt 10évben mindig egyedül. Minden évben 2-szer oda és vissza. Előtte meg megszámolhatatlanul sokszor legénységgel kelt át… A történeteit nagyon jó hallgatni és lehet mindig tanulni belőle. Sokat tanulok Francisco-tól, ő totálisan profi és emiatt nagyon kevesen értik meg szerintem.

Reggel Sándor és Ákos kidingizett a partra és vettek friss bagett-et és kenyeret. Reggeli virsli és főtt tojás. Majd egy nagyot fürdünk a Cook öbölben.
10-kor a horgonyt felhúztuk és elindultunk Passe Taotoi felé, ahol az a legszebb a tenger élővilága az egész Mooreán. Holnap a csapat repül vissza Európába és ez az utolsó sznorkerezési lehetőség! Lassan vége a Francia Polinézia túránknak, amiről lehet mondani, hogy talán a legszebb volt, mert ez a LEGJOBB hely a világon…
Persze mindig van egy következő és még jobb hely!
Délutánig strandolunk és sznorkerezünk. CÁPÁkkal és hatalmas rájákkal úszunk. Van, hogy öt cápa is köröz körülöttünk, nagyon él itt a tenger. A hatalmas ráják is bátran hozzánk úsznak többen is egyszerre! Nagy élmény ez mindenkinek, én is csak ritkán látok ilyet!
Félnégykor indulunk vissza Tahiti, Papeetebe. Moorea északi felén (Pointe Aroa) mellettünk többször alig 50m-re BÁLNA ugrik ki. Majd a farokuszonyát is több alkalommal kiemeli. Lehet, hogy tetszünk Neki? Elúszik nagyon közel előttünk, és én kicsit aggódok is, hogy talán túl közel lesz! Ismét nagy élmény, sokan most látnak életükben először bálnát és nagyon-nagyon közel volt! Utána még órákig a hatása alatt van mindenki ennek a hatalmas ’élménynek’.
Este 10-kor álltunk bójára, Taina Marina előtt, Tahitin.

Budapest Retro 1.-2. című filmeket néztem meg ma. Eddig nem volt időm végig nézni ezeket a filmeket és most itt Francia Polinéziában végre van időm! Bora Bora után érdekesen hangzik Kádár János 1980-as beszéde, ahogy Magyarországot látja. Nagyon fontos a kontraszt állítás…

Reggel 8után keltem, Gyula ügyelt, de én kint aludtam a cockpitban azért. Megszoktam az elmúlt hetekben a kint alvást, és egyre jobban szeretem az alvást a szabad ég alatt. (Én hajnali 2-5 között ügyeltem Sándor után, de egész éjjel kint aludtam a cockpitben.)
Semmi szél, mivel sietünk (már csak 2,5 nap múlva repül haza a csapat Tahitiről) egész nap motorozunk Moorea felé. Nem túl jó, de mivel ez egy ’kezdő és nem vitorlázó’ szakasz, ezért jó, hogy legalább nem lesz tengeri beteg a csapat. A Nap égett és a hőmérséklet 30fok felett van. A lányok élvezik, Böbe és Fanni napozik szinte egész nap, Szilvi inkább a bimini alatt hűsöl.
Én egész nap cikkeket írok a Francia Polinéziai vitorlás élményekből. Ha nem jelenik meg sehol - szokott néha ilyen lenni – akkor a következő könyvemben talán… Igaz ahhoz évek kellenek, amíg a Békét és Szelet! lehet folytatni.
A könyvemet újra nyomták kiadása után szinte azonnal, az első 4000 gyorsan elfogyott és nyomtak még 4000-et. Az elmúlt egy évben vitorlázok és nem tartok többé előadásokat, dedikálásokat és még így is gyorsan fogy a könyv...
Több, mint ötven előadást tartottam 2009. okt. – 2010. jún. között, aki akart meghallgathatott. Meghívtak azóta börtönökbe és egyetemetekre előadást tartani és sajnálom, hogy nem tudtam és nem tudok elmenni. Az ember vagy vitorlázik vagy mesél róla…
20:30-kor horgony dobás Moorea sziget, Cook Öbölben. POS(17-30,2S; 149-49,3W) Vacsora: sült kolbász és bagett.

Reggel a csapat egyik fele elment bevásárolni és a másik fele egy utolsó sétára Bora Bora szigeten. Én a hajó körül pakolásztam és készültem a visszaútra.
Az elmúlt napokban vörös riasztás volt a szigeten, ami 40csomós szelet és 6m-es hullámokat jelentettek kint a nyílt vízen. Az időjárás előrejelzés alapján, a rossz idő elment már és az alacsony nyomású terület Marquesas szigetek felé halad. Az időjárás előrejelzés alapján gyenge szelek és szélcsend várható. Egy könnyű ebéd után 13:30-kor elindulunk Moorea felé. Egész délután negyed szélben vitorláztunk (141-re) Raiatea déli fele felé.
Este legyengült a szél és motor be. Egész éjjel motorozás a gyenge szembe szélben (Bf.1-2), a csapat repül vissza szerdán és sietnünk kell!
Lapok:  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  
Copyright © 2010 meder.hu.