Blog


Reggel 8után keltem, Gyula ügyelt, de én kint aludtam a cockpitban azért. Megszoktam az elmúlt hetekben a kint alvást, és egyre jobban szeretem az alvást a szabad ég alatt. (Én hajnali 2-5 között ügyeltem Sándor után, de egész éjjel kint aludtam a cockpitben.)
Semmi szél, mivel sietünk (már csak 2,5 nap múlva repül haza a csapat Tahitiről) egész nap motorozunk Moorea felé. Nem túl jó, de mivel ez egy ’kezdő és nem vitorlázó’ szakasz, ezért jó, hogy legalább nem lesz tengeri beteg a csapat. A Nap égett és a hőmérséklet 30fok felett van. A lányok élvezik, Böbe és Fanni napozik szinte egész nap, Szilvi inkább a bimini alatt hűsöl.
Én egész nap cikkeket írok a Francia Polinéziai vitorlás élményekből. Ha nem jelenik meg sehol - szokott néha ilyen lenni – akkor a következő könyvemben talán… Igaz ahhoz évek kellenek, amíg a Békét és Szelet! lehet folytatni.
A könyvemet újra nyomták kiadása után szinte azonnal, az első 4000 gyorsan elfogyott és nyomtak még 4000-et. Az elmúlt egy évben vitorlázok és nem tartok többé előadásokat, dedikálásokat és még így is gyorsan fogy a könyv...
Több, mint ötven előadást tartottam 2009. okt. – 2010. jún. között, aki akart meghallgathatott. Meghívtak azóta börtönökbe és egyetemetekre előadást tartani és sajnálom, hogy nem tudtam és nem tudok elmenni. Az ember vagy vitorlázik vagy mesél róla…
20:30-kor horgony dobás Moorea sziget, Cook Öbölben. POS(17-30,2S; 149-49,3W) Vacsora: sült kolbász és bagett.

Reggel a csapat egyik fele elment bevásárolni és a másik fele egy utolsó sétára Bora Bora szigeten. Én a hajó körül pakolásztam és készültem a visszaútra.
Az elmúlt napokban vörös riasztás volt a szigeten, ami 40csomós szelet és 6m-es hullámokat jelentettek kint a nyílt vízen. Az időjárás előrejelzés alapján, a rossz idő elment már és az alacsony nyomású terület Marquesas szigetek felé halad. Az időjárás előrejelzés alapján gyenge szelek és szélcsend várható. Egy könnyű ebéd után 13:30-kor elindulunk Moorea felé. Egész délután negyed szélben vitorláztunk (141-re) Raiatea déli fele felé.
Este legyengült a szél és motor be. Egész éjjel motorozás a gyenge szembe szélben (Bf.1-2), a csapat repül vissza szerdán és sietnünk kell!

Másnap reggelre (08/25) az eső elállt, de a szél folyamatosan Bf.7-es. Átálltunk Vaitape központi települése közelébe lévő Bora Bora Yacht Club bójáira. Bora Borán nincs marina és ez a legjobb hely bóján állni (a bója használati díj 11USD egy napra). Lehet vizet vételezni (100liter víz 5,5USD) és van vizes blokk is. A bár nagyon hangulatos és tele van jachtosokkal és vannak ismerősök is természetesen! A 25m-es a mélység itt, tehát a horgonyzás nem egyszerű és sok lánc kéne hozzá.
A következő napokban (08/25-08/27) bejártuk a szigetet bérelt kocsival, gyalog és biciklivel. Átdingiztünk a szomszédos kis szigetekre (Motu Ahuna), felmásztunk a Bora Bora hegyeire, strandoltunk homokos tengerparton… volt, akik vett gyöngyöt (black pearl), ez a legjobb hely a világon gyöngy vásárlásra.
Gyorsan eltelt öt nap itt, sajnos túl gyorsan. A csoport hazarepül négy nap múlva Tahitiről és nekünk indulni kell vissza Tahitire! Szembe szelek és szemben áramlatok várnak ránk… vagy talán szélcsend?

Reggeli palacsinta! 9 után elindultunk Bora Bora-ra, a luxus szigétre, ami a legdrágább sziget Francia Polinéziában és így talán a világon is! Eleinte gyenge szelünk volt és lassan bőszélben vitorláztunk, annyira elállt a szél, hogy motorozni is kellett később. Az utunk vége felé beerősödött a szél 15, majd 20csomós lett!
Bora Bora-ra Passe Teavanui átjárón (Ny oldalán a szigetnek) hajóztunk be, és utána az első kis lakatlan homokos pálmafás tökéletes sziget mellett le is horgonyoztunk. A sziget neve: Tapu. Mellettünk csak egy másik vitorlás jacht horgonyzott, így van elég helyünk.
Késő délután jött egy hosszú eső és folyamatosan erősödött a szél. Max. szélerősödés 35csomós volt (Bf. 8), egész éjjel esett az eső és fújt a Bf. 7-8-as szél.

Folytatódik a vitorlázás Francia Polinéziában, Társas szigetek (Aug. 18. – Aug. 23)
Tahiti – Huahini – Raiatea – Tahaa
Tahitiről este 6 után indultunk el és gyenge szelünk (néha szélcsend is) volt egészen Huahine szigetéig. 107tmf-et 21,5óra alatt tettünk meg és már másnap (08/19) délután a Huahine bejáratánál, a Passe Avamoa-hoz érkeztünk. 16-kor a sziget központjánál, a kicsi Fare falu előtt horgonyoztunk le (11m-en homokos talaj). Kidingiztünk a partra, strandoltunk (és természetesen kókusznyitás…), bejártuk a falut. Egy helyi fiatal elmondta, hogy hol vannak a cápák, mert a csapat szeretne cápával úszni ismét!
Másnap (08/20) reggel ki is dingiztünk a közeli zátonyokhoz, ami nem csak a cápáiról híres, hanem a nagyon gazdag tengeri élővilágáról is (akváriumnak is nevezik a helyiek ezt a helyet!). Egy órát sznorkereztünk és láttunk cápát és más különleges halakat is, alig akartunk visszamenni a hajóhoz, de még lesznek szebb helyek is! Fél óra motorozás után kora délután a sziget legnagyobb öblét (Port Bourayne) hajóztuk be. Itt található a Huahine Nui szigetet és a Huahine Iti szigetet összekötő híd is (Huahine két szigetből áll). Motu Vaiorea sziget mellett és a Teapaa domb lábánál lehorgonyoztunk du. 13-kor, közkívánatra. A csapat egy része elment dingizni, a másik része strandolni (nyugágy kifeszítés két pálmafa közé projekt…). Én egy jó félórát a horgonnyal foglalkoztam, mivel a tengerfenék korallos, így a szokásos lánc bójázást kellett alkalmazni. A parton találkoztunk helyiekkel, és megkínáltak minket papayaval (helyi gyümölcs), sült kenyérfa gyümölcs kókusztejjel és hallal is. Nekem a kedvenc szórakozásom (szokás szerint) a pálmafán csüngés a tenger felett, lásd. galéria. Este horgásztunk és Sándor fogott egy halat!
Huahine: Népszerű helye a szörfösöknek és a ’backpacker’ utazóknak, mivel olcsóbb ez a sziget a többinél. Mi azért jöttünk ide, mert csendesebb és kevesebb a turista, vannak a déli részén érintetlen strandok még! Francia Polinézia legnagyobb tradíciónális temploma (marea) is itt található. Sok-sok érintetlen strandja, korall padja és kis szigete (motuja) van, ami fejethetetlen emlék mindannyiunk számára!
Innen másnap (08/21) egy gyenge szeles (és szélcsendes) ’motorlázás’-sal elértük Raiatea szigetet kora délután (kb. 20 tengeri mérföld). A Passa Teavamoa átjárón hajóztunk be Raiatea szigetéhez. Ezt a szigetet is, mint a Társas-szigetek mindegyikét korall gyűrű veszi körbe, és csak néhány átjárókon lehet bejutni a szigethez. Az első öböl Baie Hotopuu, ami a bejárattal szemben helyezkedik el, körbe motoroztuk, de a nagy mélysége miatt (25-30m), nem volt alkalmas horgonyzásra. A mellette lévő Baie Opoa nevű öbölben azonban találtunk több alkalmas helyet is, de egy kis halász mólója mellé álltunk inkább, mert nem kell dingizni legalább! A választás nagyon jó volt (Gyula ötlete)! A helyi gyerekek körülvettek minket és a hajónk mellett ugráltak be a vízbe! Jöttek a helyi fiatalok is, hogy cseréljünk/vegyünk gyöngyöt, de a csapat nem itt akar venni. Itt mindenkinek van ’Pearl Farm’-ja, de nem tudnak adni hozzá tanúsítvány t és anélkül egy gyöngy csak a szakértőknek ’mond’ valamit. Igaz szuvenírnek való gyöngyöt jobb helyről nem is lehet beszerezni. Este a parton buli volt a faluban és mi is mentünk. Este 7-től röplabda meccsek vannak, szól a zene és mindenki sörözik. Ma vasárnap van!
Hétfőn (08/22) átmotoroztunk Baie Faaroa öbölbe, ami innen 3tengeri mérföldre északra található. Ez a hosszú öböl végén két folyó folyik bele a tengerbe. Mi feldingiztünk több, mint egy mérföldet a nagyobb folyón (Apoomau a folyó neve). Nagyon szép és érdekes volt. Volt egy szakasz, ami dzsungel volt, volt olyan szakasz ami ültetvény mellett vitt és volt amikor ’botanikus kert’ mellett dingiztünk fel a folyón! Kaptunk a helyiektől mangót és kenyérfa gyümölcsöt, köszönjük! Délután elhajóztunk Uturoa-ba (5 tengeri mérföld), ami a fővárosa a szigetnek. Mi egy estére megálltunk a városban egy kisebb marinában. Vizet tankoltunk és a boltban bevásároltunk. A város a második legnagyobb Francia Polinéziában Papeete után, de csak néhány ezren laknak itt és ’csak egy fő utcája’ van…
Másnap kora reggel (08/23) indultunk sznorkerezni, a sziget legjobb helyére! Reggeli fokhagymás bagett! Passe Teavapiti átjáró és a mellette lévő két kis szigetet ’néztük meg’ maszkkal és a víz alatt. Az első sziget a Ile Taoru, egy magán sziget nem lehetet ki menni a partra és ezt a szigeten elhelyezett táblák is mutatták! A második sziget a Ile Ofeitaro kis sziget, ez nem magán sziget és itt már ki lehet menni a partra legalább. A sznorkerezés itt is nagy élmény volt, láttunk még egy hatalmas murénát is. Ez is olyan ’akvárium’ volt, mint a tegnap előtti hely! Sok kis és nagy hal és hihetetlen nagy és sokféle színes korallok…
Délben indultunk tovább Tahaa szigetére. Raiatea és Tahaa sziget között Passage Est Teruaheve átjárón 3tengeri mérföldet kellett hajózni egy jól kibójázott csatornán a zátonyok között.
Tahaa, a vanília szigete. Mi a központi kis falu (Tapuamu) öblével (Tapuamu öböl) szemben található kis szigeteknél horgonyoztunk le (Ilot Tautau, Ilot Manarare, Ilot Motuea) 12m-en. Kidingiztünk először egy kis lakatlan szigetre, majd később a nagyobb sziget hoteljébe is. Itt a luxus bungaló árak 600euro/éjszakától kezdődnek. Nagyon szép és rendezett, talán megérheti az árát?
2007-es élményeim Carinával Francia Polinéziában: http://meder.hu/hun/naplo27_070905-1006.htm
Könyv ajánló:
Esther és Jerry Hicks: A Vonzás Törvénye
Emile Coue: Önuralom tudatos önszuggeszió segítségével (1920-ban jelent meg!)
Jankovich István: Túléltem a halálom
Mindenkinek jó szelet!
Áron

Vitorlázás Tahitiről Moorea szigetére és vissza, 60tengeri mérföld (08.15.-08.17.)
’Lehetetlen nincs, csak tehetetlen’
Aug. 15-én áthajóztunk Mooreába, 20tmf és 4óra. 3napot töltöttünk ott, horgonyoztunk a Cook Bay-ben és a Opunohu Bay-ben is. 4éve Carinával is jártam ezeken a helyeken, jó volt ismét ellátogatni ide.
A kilátót, ananász (és egyéb) ültetvényeket és egy ezer éves templomot is megnéztünk, ahol emberáldozatokat is bemutattak néhány évszázada még.
Sznorkereztünk több helyen is, láttunk rájákat, cápát, színes korallokat, sok-sok halat. Pálmafa alatt a homokos strandon kókuszdióból ittunk és napoztunk, kellemes három napot töltöttünk itt (ismét!).
Aug. 17-én este visszavitorláztunk Tahiti, Papeete, Taina Marinába. Igazi ’jó’ vitorlázás volt széllel szemben cirkálás néha 20-22-24csomós szélbefújásokkal. (7óra alatt tettünk meg ezt a szakaszt) Böbe életébe másodszor vitorlázott tengeren (először 3napja!) és alapvetően jól bírta.
Aug. 18.-án 01:30-kor kötöttünk bójára a Taina Marinával szemben.
Most kezdjük el hirdetni az Új-Zélandi vitorlázásokat. Indulás Auckland-ból 2-3hét az ajánlott vitorlázás. Vannak túráink kezdő vitorlázók számára és vannak túráink tapasztaltabb tengeri vitorlázóknak is. Akár az is belefér, hogy levitorlázzunk a Steward szigethez, ami a dél sziget legdélebbi fokjától még délebbre helyezkedik el (47-20S-en)!
Jelentkezés és részletes tájékoztató mederaron@gmail.com e-mail címen.

Aug. 9. – Aug. 14. Néhány napunk Tahitin
“Ha kihívod a tenger haragját, partra veti a hajódat.” Ír monads

Az elmúlt napokban sok feladat volt a hajó körül: vitorla ragasztás, az orrvitorla furling system átvariálása (a felső részének egy része eltört), gázpalack töltés, takarítás, pakolászás (a mostani túán heten leszünk! és kell a hely…), üzemanyag feltöltése, dingi és puffer takarítás, bimini varrás stb.
Találkoztam több régi ismerőssel is! Töobbek között Vatea-val, aki a legjobb barátom volt Tahitin 2007-ben és szerencsére nem változott semmit! A vashajója kicsit kopotabb lett… és a felesége elhagyta, amikor egy komoly balesetben lebénult évekre. Most már jobban (és ez egy csoda!) van és erősebb, mint valaha! A felesége nincs már vele, de a két kis gyermekét (7 és 5éves) egyedül maga neveli! Tele van energiával és talán ezt kicsit írigylem is Tőle! Azt mondta, hogy a lényegem nem változott semmit, remélem így van! Szeretném, ha így lenne. Az utóbbi 1éves vitorlásutam egy tükör, látom magamat Carinával és látom magamat most ezzel párhuzamosan. Találkozok ismerősökkel és barátokkal, akikkel 4éve is találkoztam és látom, hogy miben változtak és miben nem. Emellett azt is látom, hogy ők hogyan láttak akkor engem és most (gyakran nagyon őszinték, mert kérem őket erre).
Aug. 10-én megérkezett Fanni és Sándor. Szlovákiából jöttek és a 12óra különbséget nehezen tudták megszokni. Lullaby bóján áll a marinával szemben a korall zátonyhoz közel. A sznorkerezés itt is nagyon élvezetes, láttak ráját és teknőst is…
Aug. 13-án megjött Böbe és Gyula is, kezd összeállni a csapat:). Az elmúlt napokban és aug. 14-én megnéztük Tahtitit és Papeete-t, nagyon sok a látnivaló!
Most kezdtem el olvasni Mike Horn Nulladik szélességi kör (40,000Km ez Egyenlítő mentén) című könyvét. 17hónap alatt az Egyenlítő mentén megkerülte a Földet gyalogosan, kenun, vitorláson és kerékpáron. Az érintetlen braziliai őserdőben egy kígyó marta meg, négy napra megvakult, és fél öntutatlan állapotkban az járt a fejében, vajon a méreg halálos volt-e vagy sem.Ám a legnagyobb veszélyt mégis az emberek és a háborúk jelentették számára. Afrikában a kongói felkelők letartóztatták és halálra ítélték. Szorult helyzetében csak az utolsó pillanatban menekült meg. Weboldala: www.mikehorn.com
Könyv ajánló (amiket olvasok és fent van a listámon):
Neale Donald Walsch, Istennél is Boldogabban; Beszélgetések Istennel
Eckhart Tolle: A most hatalma
Ken Keyes Jr. A Hanbook to Higher Conscoiusness
Michael Talbot: The Holographic Universe
James Allen: As a Man Thinketch

Édesapám, Méder István 2011-es Atlanti-óceán átkelésének (a nehezebb, keleti irányba) története egy 34lábas katamaránnal. Tudtommal ez az első magyar katarmarán, ami ebben az irányba kelt át az Atlanti-óceánon!
Beszámolója: http://www.sztaki.hu/providers​/vitorlazas/2011/naplo1103.htm

Aug.7-8
Reggel 7:30-kor indultunk el. Az átjárón 08:00 után kezdtük meg az áthaladást, ekkor még gyenge szembe áramlatunk volt. Holnap délutánra meg szeretnénk érkezni Tahiti, Papete-be és még világosba. Papetetől a Taina Marináig 4tengeri mérföldet kell hajózni, amit nem szeretnék sötétben megtenni. Igaz ki van bójázva az átjáró, de már négy éve nem voltam itt és nem tudom hol is lehet/szabad horgonyozni 2011-ben. Egész nap Bf.4-es szelünk volt és 6-6,5csomóval vitorláztunk. Sokszor kézzel kormányzok és sokszor állítunk a vitorlán, próbáljuk maximalizálni a sebességünket. 33óra 30perc alatt tettünk meg 208tengeri mérföldet és értünk még világosba Tahiti, Taina Marinához.
Galapagostól Tahitig Ákossal ketten vitorláztunk, több, mint 4,100tmf-et kb. 50nap alatt tettünk meg. Öt különböző szigeten álltunk meg Marqueses-en és két atollban a Tuamotuknál, emiatt voltunk ilyen lassúk :-)! Nagyon sokat vitorláztam és vitorlázok egyedül, tavaly szeptember óta közel egy éve nagyon sokszor csapattal/csoporttal, de most először volt, hogy két hónapot ketten vitorláztam valakivel. Ákos egy fiatal, de tapasztalt tengeri vitorlázó, akivel jól kijöttünk egymással.
Ma esti filmem: Rockers (The Best Raggae Film Ever), köszi Márk a sok jó filmet és a hard disket! Tegnap a The Harder They Come (Jamaicában játszódik ez is) című filmet néztem meg, ami szintén egy reggae film! Ezek a filmek a harmadik világ valósága, ami sok kis más szigeten is hasonló életet jelent, mint Jamaicában… és nekem olyan ismerős.
Könyv ajánló: Jean Dorst: Before Nature Dies Jankovich István: Túléltem a halálomat
Link ajánló: www.oceanswatch.org http://www.davidbrin.com http://wikileaks.org "Sehol sem készítik a poipoit olyan erősre, mint a Marquises-szigetcsoporton. Nagy mennyiségű kenyérfagyümölcsöt ásnak el mély gödrökbe a földbe, és nagy levelekkel letakarják. Egy esztendeig, olykor még hosszabb odeig erjesztik. Amikor a sűrű pépes oldat megfelelően megerjedt, kiveszik, és mozsártörővel szétnyomkodják. Ebbe a savanyú pépbe néha friss kenyérfagyümölcsöt is tesznek, amit nyersen fogyasztanak. A marquisesi poipoi olyan erősen bűzlik, hogy egészséges orr mérföldnyi távolságból is megérzi a dzsungelbéli ebéd szagát. A szigetlakók mondogatták is nekünk, hogy gyermekkoruk óta úgy hozzászoktak ehhez a savanyú péphez, hogy nehéz ételt meg sem tudtak emészteni nélküle. És most itt állt a közös tálban, az orrunk előtt." (Thor Heyerdahl: Fatu Hiva

Egy napunk Rangiroa atollban
Sznorkerezés egy kis sziget mellett az átjáró közelében. Láttunk több alkalommal CÁPÁ-t is, néhány méterre úszott el és sikerült lefilmeznem is egy kamerával (+vízalatti tok)! Egy nagy halrajban is úsztunk több száz hallal együtt, nem féltek tőlünk! Hihetetlen gazdag víz alatti világ van itt az erős áramlatok és a tiszta víz miatt.
Du. kidingiztünk a faluba és kicsit bejártuk.
Ma esti fimem: Roger & me, Micheal Moore (A Dog eat Dog films), talán az első filmje és már itt is nagyon jó. Múlt héten láttam néhány jó filmet: Life After People (2008); Stephen Hawking and the theory of everything (Mindenség elmélete); RESTREPO című film az USA Afgán háborújáról dokumentum film jellegű
Lapok:  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  
Copyright © 2010 meder.hu.