Blog


Szept. 8. – 10.
Maupihaa atollba Passe Taihaaru Vahine átjárón keresztül lehet bejutni. Ez egy kb. 20m széles 15m mély átjáró, amelynek mindkét oldalát korall veszi körbe. A bejárata jól kibójázott, de utána sajnos már nincsenek bóják, így szemmel is kell nézni a kiálló korall fejeket! A keskeny és szűk átjáró miatt itt mindig erős az áramlat (és mindig kifelé folyik az atollból), amikor mi haladtunk keresztül a bejáraton 4csomós ellenáramlatunk volt és a motort 3000 fordulaton kellett járatni, hogy kb. 3-3,5csomóval tudjunk haladni. Nagyon fontos, hogy csak jó látási viszonyok között próbáljuk meg az áthaladást az átjárón és amikor a Nap mögöttünk van vagy felettünk, de nem szemből süt.
Maupihaa atollban jelenleg egy polinéz nő él egyedül! A neve Hina, 36éves és hihetetlen erős, igazi vízi vad ember. Megismerkedtünk Vele és másik két jachttal is, akik a közelünkben horgonyoztak. Az egyik vitorlás jacht a Phoenix román vitorlás volt. Egy nagyon kedves román házaspár Catalina és Marius élt rajta (Weboldaluk: www.panzelesus.ro). Marius jelenleg a harmadik Földkerülésénél tart… Ők az első és egyetlen románok, akik megkerülték a Földet. Romániában a TV-ben sorozatuk van a mostani vitorlásútjukról. Én is folyamatosan próbálkozok, hogy a magyar TV-kben legyen sorozatunk vagy csupán egy rész, de eddig még nem jött össze, igaz nem adom fel, a következő 40-50évben csak összejön, van időm és türelmes vagyok… Például ez is egy olyan téma, ami nagyon elgondolkodtató és érdekes lehet látni, hogy egy polinéz nő hogyan él egyedül egy atollban mindentől nagyon messze! (100tengeri mérföldre van a legközelebbi szigettől, ami vitorlással kb. 20-24óra)
Hinával és Mariussal elmentem szigonypuskával vadászni halakra. Ennél az atollnál nagyon sok a reef és a szürke cápa, így különösen veszélyes és nehéz a víz alatti vadászat. Néha nagyon közel köröznek, ami valódi veszély a szürke cápa esetében, ha éppen meglőttél egy halat! Hina előző este meghívott minket vacsorára, mi hoztuk az italt és néhány kisebb (főleg konzerv) ajándékot. A menü: homár előétel; főétel: red snaper sütve sült kenyérfa gyümölccsel. Mindenkinek nagyon ízlett!
Szaladnak a napok az atollnál! Napközben mindenkinek van egy külön hatalmas strandja… sznorkerezünk, kókuszt nyitunk és eszünk/iszunk, úszkálunk és gyorsan eltelnek az órák.
Eredetileg egy napot töltöttünk volna ebben az atollban, de megszavaztunk még egy napot, mert ennél jobb hely nagyon ritka már. Ez talán a tökéletes sziget.

Szept. 5.-7.
Kijelentkeztem az országból délelőtt, délután feltöltöttük a víz- és üzemanyagtankokat és egy utolsót még vásároltunk is.
Indulás előtt ittunk még egy sört a Taina Marina bárjában. Vacsora a hajón sült hal (friss tonhal!) és sült banán. Sokan most ettek ilyen jellegű ételt először. A hal természetesen kókuszosan lett elkészítve...
22:30-kor elindultunk. Irány Maupiti sziget, a távolság 170tengeri mérföld. Egész éjjel gyenge szél és „motorlázás”.
Másnap (szept. 6) napközben végre megjött egy gyenge szellő és már 4csomóval vitorlázunk! Láttuk a távolban a Társas szigeteket (Raiatea, Bora Bora), kellemes a hangulat. Ideális vitorlázás nem tapasztalt tengeri vitorlázóknak. Judit és Bálint sokat vitorláztak már a Balatonon (MAFC), de tengeren csak egy hetet most nyáron a Gál József és Horváth Csaba tanfolyamán az Adrián. Az óceáni hullámok a Csendes-óceán ezen a részén hosszúak és nagyok még gyenge szélben is és ezt meg kell szokni! Szerencsére senki sem tengeri beteg!
Szept. 7-én Maupiti szigethez érünk, korábban azt terveztük, hogy itt töltünk egy napot. Maupiti szigethez a bejárat a legnehezebb az egész Francia Polinéziában. Gyenge szélben és normál körülmények között sem tanácsos ma a bemenetel!
KIMENTETTÜNK három búvárt, akik a bejáratban egy hatalmas állóhullámban felborultak. A műanyag csónakjuk teljesen felborult és az erős áramlat kivitte őket a nyílt vízre. Először leadtam a VHF 16-os csatornáján egy ’Man Over Board’ riasztást, majd a dinginkkel egyedül kimentem a három búvárhoz. Behúztam őket a dingibe. Komoly sérült szerencsére nem volt. Mindenkin sok volt a zúzódás, horzsolás és felszakadt bőr, a nő sokkos állapotban sírt, de amint a dingibe voltak megnyugodtak.
Később egy helyi halászcsónak is jött, aki átvette a sérülteket. Órákon át hatása voltunk a mentési eseményeknek! Egyrészről örültünk, hogy tudtunk segíteni, másrészről a félelmetes hullám, ami beborította a búvárok műanyag csónakját elgondolkoztatott, hogy mennyire kell figyelni egy ilyen átjárón és mennyire veszélyes egy ilyen egyszerű manőver is, ha nincs elég helyismeretünk.
A következő 3napban Maupiti szigethez nem lehet behajózni a csatornán, ezért úgy döntöttünk indulunk tovább Maupihaa atollhoz. Még el sem hagytuk a szigetet, de egy hatalmas bálna ugrott ki mellettünk. Izgalmas jelenet volt!
2010. szept. 7-én vagyis egy éve indultunk el Horváto.-ból a LULLABY vitorlással!

Szept. 1. – Szept. 4. Néhány napunk Tahitin
Csütörtökön megjött Judit, de Bálint csak vasárnap érkezett a munkája miatt. A csapat egy elment egy napos befizetett túrára Tahiti hegyeibe, nagyon élvezték és nagyon jókat meséltek róla.
Péntek este elmentünk a közeli Intercontinental Hotelbe, ahol 1órás Polinéz táncokat, zenét és egy teljes ’show-t’ néztünk végig. Mindenki nagyon élvezte!
Az egyik legnépszerűbb program a sznorkerezés a közeli korallos reef-nél. Láttunk nagy ráját, de teknőst most nem (2hete több alkalommal láttunk teknőst is!).
A hajón is folyamatosan folynak a karbantartási munkák. Vettünk egy új stoppert az orrvitorla reff kötelének, Gyula kicserélte mivel eltört még korábban. A konyha lámpa neoncsöve kiégett és vettem egy új csövet stb.
Kicseréltem az olajakat a Yanmar beépített motorban és a szűrőket. Plusz megtörtént a szokásos nagy éves karbantartása a motornak… Pl. a kis 4ütemű 4LE külmotorban kicseréltem az olajat, leszedtem a propellert és leellenőriztem alaposan stb.
Készülünk a következő hosszú szakaszra.

Ma utazik el a csapat. Délelőtt még van idő bemenni a fővárosba, Papeete-be, ahol szuveníreket és képeslapokat vesznek. Én eközben meglátogatom Mohi barátomat, akivel még 4éve 2007-ben Nuku Hivan (Marqueases szigetek) találkoztam és most ismét találkoztunk (a házában ebédelünk). Nuku Hiváról átköltözött Tahitire és ugyanúgy Tikiket farag kövekre, mint 4éve. 2hete már egyszer meglátogattam és most ismét. Jó találkozni a régi barátokkal.
Francisco barátom pont mellettünk horgonyoz. Vele még egy hónapja Nuku Hiván ismerkedtünk meg és most ismét véletlenül pont mellettünk horgonyoz. Meglátogatom. Francisco egy legenda, nagyon sokszor kelt már át az Atlanti-óceánon és az elmúlt 10évben mindig egyedül. Minden évben 2-szer oda és vissza. Előtte meg megszámolhatatlanul sokszor legénységgel kelt át… A történeteit nagyon jó hallgatni és lehet mindig tanulni belőle. Sokat tanulok Francisco-tól, ő totálisan profi és emiatt nagyon kevesen értik meg szerintem.

Reggel Sándor és Ákos kidingizett a partra és vettek friss bagett-et és kenyeret. Reggeli virsli és főtt tojás. Majd egy nagyot fürdünk a Cook öbölben.
10-kor a horgonyt felhúztuk és elindultunk Passe Taotoi felé, ahol az a legszebb a tenger élővilága az egész Mooreán. Holnap a csapat repül vissza Európába és ez az utolsó sznorkerezési lehetőség! Lassan vége a Francia Polinézia túránknak, amiről lehet mondani, hogy talán a legszebb volt, mert ez a LEGJOBB hely a világon…
Persze mindig van egy következő és még jobb hely!
Délutánig strandolunk és sznorkerezünk. CÁPÁkkal és hatalmas rájákkal úszunk. Van, hogy öt cápa is köröz körülöttünk, nagyon él itt a tenger. A hatalmas ráják is bátran hozzánk úsznak többen is egyszerre! Nagy élmény ez mindenkinek, én is csak ritkán látok ilyet!
Félnégykor indulunk vissza Tahiti, Papeetebe. Moorea északi felén (Pointe Aroa) mellettünk többször alig 50m-re BÁLNA ugrik ki. Majd a farokuszonyát is több alkalommal kiemeli. Lehet, hogy tetszünk Neki? Elúszik nagyon közel előttünk, és én kicsit aggódok is, hogy talán túl közel lesz! Ismét nagy élmény, sokan most látnak életükben először bálnát és nagyon-nagyon közel volt! Utána még órákig a hatása alatt van mindenki ennek a hatalmas ’élménynek’.
Este 10-kor álltunk bójára, Taina Marina előtt, Tahitin.

Budapest Retro 1.-2. című filmeket néztem meg ma. Eddig nem volt időm végig nézni ezeket a filmeket és most itt Francia Polinéziában végre van időm! Bora Bora után érdekesen hangzik Kádár János 1980-as beszéde, ahogy Magyarországot látja. Nagyon fontos a kontraszt állítás…

Reggel 8után keltem, Gyula ügyelt, de én kint aludtam a cockpitban azért. Megszoktam az elmúlt hetekben a kint alvást, és egyre jobban szeretem az alvást a szabad ég alatt. (Én hajnali 2-5 között ügyeltem Sándor után, de egész éjjel kint aludtam a cockpitben.)
Semmi szél, mivel sietünk (már csak 2,5 nap múlva repül haza a csapat Tahitiről) egész nap motorozunk Moorea felé. Nem túl jó, de mivel ez egy ’kezdő és nem vitorlázó’ szakasz, ezért jó, hogy legalább nem lesz tengeri beteg a csapat. A Nap égett és a hőmérséklet 30fok felett van. A lányok élvezik, Böbe és Fanni napozik szinte egész nap, Szilvi inkább a bimini alatt hűsöl.
Én egész nap cikkeket írok a Francia Polinéziai vitorlás élményekből. Ha nem jelenik meg sehol - szokott néha ilyen lenni – akkor a következő könyvemben talán… Igaz ahhoz évek kellenek, amíg a Békét és Szelet! lehet folytatni.
A könyvemet újra nyomták kiadása után szinte azonnal, az első 4000 gyorsan elfogyott és nyomtak még 4000-et. Az elmúlt egy évben vitorlázok és nem tartok többé előadásokat, dedikálásokat és még így is gyorsan fogy a könyv...
Több, mint ötven előadást tartottam 2009. okt. – 2010. jún. között, aki akart meghallgathatott. Meghívtak azóta börtönökbe és egyetemetekre előadást tartani és sajnálom, hogy nem tudtam és nem tudok elmenni. Az ember vagy vitorlázik vagy mesél róla…
20:30-kor horgony dobás Moorea sziget, Cook Öbölben. POS(17-30,2S; 149-49,3W) Vacsora: sült kolbász és bagett.

Reggel a csapat egyik fele elment bevásárolni és a másik fele egy utolsó sétára Bora Bora szigeten. Én a hajó körül pakolásztam és készültem a visszaútra.
Az elmúlt napokban vörös riasztás volt a szigeten, ami 40csomós szelet és 6m-es hullámokat jelentettek kint a nyílt vízen. Az időjárás előrejelzés alapján, a rossz idő elment már és az alacsony nyomású terület Marquesas szigetek felé halad. Az időjárás előrejelzés alapján gyenge szelek és szélcsend várható. Egy könnyű ebéd után 13:30-kor elindulunk Moorea felé. Egész délután negyed szélben vitorláztunk (141-re) Raiatea déli fele felé.
Este legyengült a szél és motor be. Egész éjjel motorozás a gyenge szembe szélben (Bf.1-2), a csapat repül vissza szerdán és sietnünk kell!

Másnap reggelre (08/25) az eső elállt, de a szél folyamatosan Bf.7-es. Átálltunk Vaitape központi települése közelébe lévő Bora Bora Yacht Club bójáira. Bora Borán nincs marina és ez a legjobb hely bóján állni (a bója használati díj 11USD egy napra). Lehet vizet vételezni (100liter víz 5,5USD) és van vizes blokk is. A bár nagyon hangulatos és tele van jachtosokkal és vannak ismerősök is természetesen! A 25m-es a mélység itt, tehát a horgonyzás nem egyszerű és sok lánc kéne hozzá.
A következő napokban (08/25-08/27) bejártuk a szigetet bérelt kocsival, gyalog és biciklivel. Átdingiztünk a szomszédos kis szigetekre (Motu Ahuna), felmásztunk a Bora Bora hegyeire, strandoltunk homokos tengerparton… volt, akik vett gyöngyöt (black pearl), ez a legjobb hely a világon gyöngy vásárlásra.
Gyorsan eltelt öt nap itt, sajnos túl gyorsan. A csoport hazarepül négy nap múlva Tahitiről és nekünk indulni kell vissza Tahitire! Szembe szelek és szemben áramlatok várnak ránk… vagy talán szélcsend?

Reggeli palacsinta! 9 után elindultunk Bora Bora-ra, a luxus szigétre, ami a legdrágább sziget Francia Polinéziában és így talán a világon is! Eleinte gyenge szelünk volt és lassan bőszélben vitorláztunk, annyira elállt a szél, hogy motorozni is kellett később. Az utunk vége felé beerősödött a szél 15, majd 20csomós lett!
Bora Bora-ra Passe Teavanui átjárón (Ny oldalán a szigetnek) hajóztunk be, és utána az első kis lakatlan homokos pálmafás tökéletes sziget mellett le is horgonyoztunk. A sziget neve: Tapu. Mellettünk csak egy másik vitorlás jacht horgonyzott, így van elég helyünk.
Késő délután jött egy hosszú eső és folyamatosan erősödött a szél. Max. szélerősödés 35csomós volt (Bf. 8), egész éjjel esett az eső és fújt a Bf. 7-8-as szél.

Folytatódik a vitorlázás Francia Polinéziában, Társas szigetek (Aug. 18. – Aug. 23)
Tahiti – Huahini – Raiatea – Tahaa
Tahitiről este 6 után indultunk el és gyenge szelünk (néha szélcsend is) volt egészen Huahine szigetéig. 107tmf-et 21,5óra alatt tettünk meg és már másnap (08/19) délután a Huahine bejáratánál, a Passe Avamoa-hoz érkeztünk. 16-kor a sziget központjánál, a kicsi Fare falu előtt horgonyoztunk le (11m-en homokos talaj). Kidingiztünk a partra, strandoltunk (és természetesen kókusznyitás…), bejártuk a falut. Egy helyi fiatal elmondta, hogy hol vannak a cápák, mert a csapat szeretne cápával úszni ismét!
Másnap (08/20) reggel ki is dingiztünk a közeli zátonyokhoz, ami nem csak a cápáiról híres, hanem a nagyon gazdag tengeri élővilágáról is (akváriumnak is nevezik a helyiek ezt a helyet!). Egy órát sznorkereztünk és láttunk cápát és más különleges halakat is, alig akartunk visszamenni a hajóhoz, de még lesznek szebb helyek is! Fél óra motorozás után kora délután a sziget legnagyobb öblét (Port Bourayne) hajóztuk be. Itt található a Huahine Nui szigetet és a Huahine Iti szigetet összekötő híd is (Huahine két szigetből áll). Motu Vaiorea sziget mellett és a Teapaa domb lábánál lehorgonyoztunk du. 13-kor, közkívánatra. A csapat egy része elment dingizni, a másik része strandolni (nyugágy kifeszítés két pálmafa közé projekt…). Én egy jó félórát a horgonnyal foglalkoztam, mivel a tengerfenék korallos, így a szokásos lánc bójázást kellett alkalmazni. A parton találkoztunk helyiekkel, és megkínáltak minket papayaval (helyi gyümölcs), sült kenyérfa gyümölcs kókusztejjel és hallal is. Nekem a kedvenc szórakozásom (szokás szerint) a pálmafán csüngés a tenger felett, lásd. galéria. Este horgásztunk és Sándor fogott egy halat!
Huahine: Népszerű helye a szörfösöknek és a ’backpacker’ utazóknak, mivel olcsóbb ez a sziget a többinél. Mi azért jöttünk ide, mert csendesebb és kevesebb a turista, vannak a déli részén érintetlen strandok még! Francia Polinézia legnagyobb tradíciónális temploma (marea) is itt található. Sok-sok érintetlen strandja, korall padja és kis szigete (motuja) van, ami fejethetetlen emlék mindannyiunk számára!
Innen másnap (08/21) egy gyenge szeles (és szélcsendes) ’motorlázás’-sal elértük Raiatea szigetet kora délután (kb. 20 tengeri mérföld). A Passa Teavamoa átjárón hajóztunk be Raiatea szigetéhez. Ezt a szigetet is, mint a Társas-szigetek mindegyikét korall gyűrű veszi körbe, és csak néhány átjárókon lehet bejutni a szigethez. Az első öböl Baie Hotopuu, ami a bejárattal szemben helyezkedik el, körbe motoroztuk, de a nagy mélysége miatt (25-30m), nem volt alkalmas horgonyzásra. A mellette lévő Baie Opoa nevű öbölben azonban találtunk több alkalmas helyet is, de egy kis halász mólója mellé álltunk inkább, mert nem kell dingizni legalább! A választás nagyon jó volt (Gyula ötlete)! A helyi gyerekek körülvettek minket és a hajónk mellett ugráltak be a vízbe! Jöttek a helyi fiatalok is, hogy cseréljünk/vegyünk gyöngyöt, de a csapat nem itt akar venni. Itt mindenkinek van ’Pearl Farm’-ja, de nem tudnak adni hozzá tanúsítvány t és anélkül egy gyöngy csak a szakértőknek ’mond’ valamit. Igaz szuvenírnek való gyöngyöt jobb helyről nem is lehet beszerezni. Este a parton buli volt a faluban és mi is mentünk. Este 7-től röplabda meccsek vannak, szól a zene és mindenki sörözik. Ma vasárnap van!
Hétfőn (08/22) átmotoroztunk Baie Faaroa öbölbe, ami innen 3tengeri mérföldre északra található. Ez a hosszú öböl végén két folyó folyik bele a tengerbe. Mi feldingiztünk több, mint egy mérföldet a nagyobb folyón (Apoomau a folyó neve). Nagyon szép és érdekes volt. Volt egy szakasz, ami dzsungel volt, volt olyan szakasz ami ültetvény mellett vitt és volt amikor ’botanikus kert’ mellett dingiztünk fel a folyón! Kaptunk a helyiektől mangót és kenyérfa gyümölcsöt, köszönjük! Délután elhajóztunk Uturoa-ba (5 tengeri mérföld), ami a fővárosa a szigetnek. Mi egy estére megálltunk a városban egy kisebb marinában. Vizet tankoltunk és a boltban bevásároltunk. A város a második legnagyobb Francia Polinéziában Papeete után, de csak néhány ezren laknak itt és ’csak egy fő utcája’ van…
Másnap kora reggel (08/23) indultunk sznorkerezni, a sziget legjobb helyére! Reggeli fokhagymás bagett! Passe Teavapiti átjáró és a mellette lévő két kis szigetet ’néztük meg’ maszkkal és a víz alatt. Az első sziget a Ile Taoru, egy magán sziget nem lehetet ki menni a partra és ezt a szigeten elhelyezett táblák is mutatták! A második sziget a Ile Ofeitaro kis sziget, ez nem magán sziget és itt már ki lehet menni a partra legalább. A sznorkerezés itt is nagy élmény volt, láttunk még egy hatalmas murénát is. Ez is olyan ’akvárium’ volt, mint a tegnap előtti hely! Sok kis és nagy hal és hihetetlen nagy és sokféle színes korallok…
Délben indultunk tovább Tahaa szigetére. Raiatea és Tahaa sziget között Passage Est Teruaheve átjárón 3tengeri mérföldet kellett hajózni egy jól kibójázott csatornán a zátonyok között.
Tahaa, a vanília szigete. Mi a központi kis falu (Tapuamu) öblével (Tapuamu öböl) szemben található kis szigeteknél horgonyoztunk le (Ilot Tautau, Ilot Manarare, Ilot Motuea) 12m-en. Kidingiztünk először egy kis lakatlan szigetre, majd később a nagyobb sziget hoteljébe is. Itt a luxus bungaló árak 600euro/éjszakától kezdődnek. Nagyon szép és rendezett, talán megérheti az árát?
2007-es élményeim Carinával Francia Polinéziában: http://meder.hu/hun/naplo27_070905-1006.htm
Könyv ajánló:
Esther és Jerry Hicks: A Vonzás Törvénye
Emile Coue: Önuralom tudatos önszuggeszió segítségével (1920-ban jelent meg!)
Jankovich István: Túléltem a halálom
Mindenkinek jó szelet!
Áron
Lapok:  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  
Copyright © 2010 meder.hu.