Blog


Vitorlázás Marquises szigetek, Nuku Hiva – Tuamotu atollok, AHE atoll
Júl. 30. - Aug. 2. (3nap 6óra 15perc)
Reggel 8után indultunk.
Folyamatosan jó szelünk volt. Minimum 12-14csomó és maximum 27-29csomós (ekkor a max. széllökések 36csomósak voltak!). Folyamatosan rádióztam a Pacific Seafer Nettel 03:30UTC-kor a 14,300MHz-en. Ez egy közös rádió fórum a Csendes-óceánon vitorlázók között és főleg amerikai vitorlázók használják. Lassan ismerem az operatorokat és a többi jachtost is. Reggelente (16UTC-kor) az amerikai magyar rádióamatőr körrel rádióztam. Robinak (NV9R) leesett az anetnnája és így főleg Mátyással (AB6ZE) és Freddel (AA7UY) tartottam a kapcsolatot. Tőlük kaptam az időjárás előrejelzést és nekik köszönhetően lehet követni minket a weboldalamon is (www.meder.hu)
A Tuamotu (too-ah-moh-toos) 78 atollból áll. Az első megállónk Ahe atoll volt, ahol Bernard Moitessier legendás francia szóló vitorlázó is több, mint egy évet élt!
8-10láb magas egy átlagos atoll (homokos kis sziget) és 50láb magasak az átlagos kókuszfák rajta. Tehát kb. 6 tengeri mérföldről láthatóak a normál szigetek (motu) és amelyik szigeten nincs kókuszfa az csupán 2,8tmf-ről látható. A legmagasabb sziget a legmagasabb kókuszfákkal 8tengeri mérföldre látszik!
Az atollok keskeny bejáratánál max. 8-10csomós áramlat is előfordulhat, ezért fontos kiszámolni a ’slack water time’-ot (Moonrise és a Moonset időkből). Mi pontosan a kiszámolt időben érkeztünk az átjáróhoz (Reianui Passe) 11:15-kor, gyenge ellenármalatban kezdtük meg a szűk átjárón való átmotorozást. Ákos figyelte a víz alatti korallokat és a kézi GPS-be beprogramozott útvonalat és én kormányoztam és probáltam tartani a helyes írányt (121 fok), elég örvényes volt a víz és a szűk részen még erősebb ellenáramlatunk volt… nem volt egyszerű, de megoldottuk! A bejárat mellett kis szigetek (motu helyi nyelven) és néhány helyen csak korall padok, amint beértünk az atollba a tenger megnyugodott kis hullámok és bójázott útvonal mutatta az utat a faluig.
Aug. 2. 14:30-kor lehorgonyoztunk.
A Tuamotu atollok lakósainak saját nyelvük van, a Puamotian, de persze mindenki beszél Tahitean nyelven és franciául. Ebéd után kidingiztünk a partra és bejártuk a szigetet és a falut, ami nem tartott sokáig. Néhány francia katona horgászott a parton, kiderült, hogy 5napos misszióra küldték őket ide Tahitiről. A misszió célja, hogy a ciklon veszély esetén hogyan kell Ahe lakosságát kimenekíteni (gyakorlat)...

07.28. – 07.29.
Kora reggel átmotoroztunk a szomszédos öbölbe, a Hakatea Bay-be (vagy más néven, Dániel Bay) egy óra alatt. Ez a következő nagyobb öböl és népszerű jachtos megálló hely, mert nagyon szép és itt lehet kapni nagyon jó mínőségű édesvizet. Taiohae öbölben a csapvíz nem iható!
Innen két óra séta a Vaipo Vízesés, ahol 800m magasról zuhan itt alá a víz! Délelőtt elkirándultunk ide Ákossal. Ez a legnagyobb vízesés Franicia Polinéziában és a Csendes-óceánon! Nagyon nagy élmény volt. Lásd. képek. Megismerkedtünk több jachtossal is. A spanyol Francisco egyedül vitorlázik egy 41lábas vitorlással a Csendes-óceánon és egyedül hét alkalommal(!!!) kellt át már az Atlanti-óceánon és csapattal még ennél is több alkalommal! Meghívott a hajójára egy kávéra és közben megmutatta a hajóját. A vitorlása már 10éve meg van neki és nagyon együtt van a hajója!
Végre kiolvastam: Stanislaw Lem, Az Úr Hangja című könyvét (alapmű ez is)

07.24.- 07.28. Néhány napunk Nuku Hiván
Carinával 52nap után Nuku Hiva-ra érkeztem meg először, számomra ez a sziget emiatt fontosabb a többiénél, sok-sok kellemes emlék ide köt. Néhány régi ismerőssel összefutottam most is, mint az eddigi út alatt néhányszor. Mindenki megöregedett, lehet, hogy még én is… Rose, már nagyon öreg, de még aktív. Ő vezeti már, több, mint 30éve a jachtosok kedvenc bárját a szigeten. A bár mellett van egy Múzeuma és Hotele is.
Amikor 2007-ben itt voltam, az Ő bárja volt a jachtosok gyülekező helye. Örülök, hogy van ami nem változik!!!
Taiohae öbölben horgonyoztunk 4napot, ami a központja a szigetnek és adminisztratív és gazdasági központja Marquisesnek. A város központjában helyezkedik el a Piki Vehime Pae Pae (Temehea), ami a régi ősi vallásuk helye és most állandó művészeti kiállítás található itt. A közelben találhtaó Notre-Dame Cathedral of the Marquesas Islands, ami szintén egy szent helyre épült (Tohua Mauia), a templom további érdekessége, hogy a Marquesas hat lakott szigetéből hoztak követ az építéséhez.
A szigeten sok ’Nono’ található, ami nagyon apró légy és fájdalmas a csípése! A tengerparton nem található, de a dzsungelben igen (engem megcsíptek!).
Pihentünk, bevásároltunk és a hajót is felkészítettük a következő szakaszra. Több ismerős jachttal is találkoztunk. Például a Meikyp S/V át is mentem az egyik este inni egy sört, Mike információkat adott a következő szigetekről.
Francia Polinéziában időjárási oldal, amit mi is használunk: www.meteo.pf

11:30-kor elindultunk Nuku Hiva-ba. Egyenletes Bf.6-os keleti szelünk volt végig és csak egy kis reffelt orrvitorlával vitorláztunk. Ákos szokás szerint megcsinálta az útvonal tervet 352 irányt kellett csak tartanunk. 5,5-6csomóval vágtattunk végig! Taiohae öbölbe, a sziget központjába du. 5-kor érkeztünk (megtett táv: 26,5tmf).
Ma van vasárnap és a parton kint élőzene és tánc volt, gyorsan mi is ki dingiztünk. Találkoztunk néhány ismerős jachtossal is, például a verseny trimaránosokkal (Spirit). Késő este Ákos még Internetezet, de én már fáradt voltam.

Ma reggel 07:45LT helyi idő szerint horgonyoztunk le két horgonnyal a falu kikötőjében. Ez a sziget legnagyobb faluja, szóval a központ. Rajtunk kívül 6 hajó horgonyzott két horgonnyal ebben a kis kikötői öbölben. Mellénk jött még délután egy nagy 48lábas katamarán. Most már tényleg tele vagyunk!!!
A faluban és a környékén sétáltunk és néhány helyivel, jachtossal megismerkedtünk ismét és hallottunk pár jó történetet. Itt lakik például Xavier (francia), akik korábban angol tanár volt és most már nyugdíjas. 15év után most látogat vissza először Franciaországba, mondtam neki, hogy biztos nagyon rossz lesz. Nekem 3év után 3-4hónap kellett, hogy kicsit visszaszokjak… A falu katolikus temploma, Tepano Peato (St. Etienne) egy pap után lett elnevezve, akit megettek a kannibálok, amikor Rapa Nui-ról (Húsvét szigetek egy szigete) Marquises felé hajózott. Ezt a szomorú történetet a templom ajtaján lévő dombormű is ábrázolja.
Ma van szombat este és elmentünk az esti falusi táncos mulatságba. A buli előtt fiatal lányok adtak elő tradíciónális táncokat több, mint egy órán át. Nagyon szépen táncoltak!

Ma reggel takarítottunk a hajóban. Majd sznorkereztünk a környéken és két szomszédos öbölben is (Anse Ivaivanui és Anse Ivaiva Iti). A part a szomszédos öblökben teljesen üres és horgonyon nem áll jacht sem. Sznorkerezés után a szokásos kókuszdiónyitás és másféle gyümölcsszedés. A friss kókusznál nincs jobb és én imádom! Ahányszor meglátok egy kókuszfát és kókuszdiókat egy lakatlan szigeten például, mindig rámjön, hogy együnk kókuszt! :-)) Láttunk egy nagy teknőst is, de mire le tudtam volna fotózni elúszott…
Estebéd: sült krumpli és halpörkölt
17:45-kor elindultunk UA-POU sziget (HAKAHAU falu a következő kikötőnk) felé. Induláskor Bf.6-os szelünk volt, és amikor elértük a HIVA OA szigetét a szorosban 32csomós max. széllökések (gust) is voltak. Majd a szoros után fél órával ismét Bf.6-os szelünk volt, ilyenkor csak egy reffelt orrvitorlát használok. Úgysem siettünk UA-POU felé, csak reggel világosban szeretnénk megérkezni.
Kellemes éjszakai vitorlázás volt. Reggel Napfelkeltekor érkeztünk meg.

Ma kora reggel átálltunk a szomszédos öbölbe (Baie Hanomoenoa). Homokos pálmafás kellemes védett öböl és strand. Ez az öböl persze tele van jachtokkal (8!), de mindegyiket ismerjük egyet kivéve! Délelőtt gyümölcsöt szedünk a parton és Ákos gyakorolja a kókusz kinyítását a parton, egész jól megy már Neki!
Majd egy órát sznorkerezünk (alig akarunk kijönni a vízből), nagyon jó hely! Sok féle színes korall van és nagyon-nagyon sok színes korall hal… Láttunk barakudát, ráját és még CÁPÁT is! Délben átjött Ian a (Faraway-ről) és megmutattam neki a hajónkat és beszélgettünk az előttünk álló szigetekről… Ebédre leves utána kenyérfa gyümölcs-ből saláta, majd gyümölcs tál: banán, narancs NAGY mennyiségben… Sok van és gyorsan érik… ennyi gyümölcsöt ritán eszek!
Délután a parton a jachtosok szerveztek egy kis BBQ partit és mi is mentünk természetesen (szinte minegyik jachttal találkoztunk már előtte valahol, többségükkel már Panamában is)! Mi vittünk kenyérfa gyümölcsöt és azt sütöttünk a tűzön… érdekes nem volt jachtos, aki sütött volna vagy főzött volna kenyérfa gyümölcsöt, a legtöbben nem is ismerték! Annyira jól sikerült szerintem, hogy szerintem a jachtosok többsége elkezdi használni a kenyérfa gyümölcsöt! A Karibon is többször főztem a legénységnek/utasoknak és mindig mindenkinek ízlet (az íze, olyan, mint az édes krumplié, de szerintem finomabb). Emellett kivittünk a partra a frissen sütött zsömlénkből (Ákos sütötte és tényleg nagyon jó lett). Nagyon jó kis buli volt, nyolc jacht közel 30ember… A gyerekek fára másztak (nem könnyű!) és szedtek kókusz a felnőtteknek, nagyon hangulatos volt!
Este később átmentem a Spirit nevű trimaránra, ami egy nagyon jó offshore versenyhajó. 40láb körüli és 3,5tonna nagyon kevés a hely benne, igazi minimal versenyhajó. Természetesen WC sincs benne, minden ami benne van csupán a sebesség miatt van benne. Könnyen eléri a 22-24csomós sebességet és több rekordot is tart Franciaországban! USA-ban (Boston környékén) vették és viszik AUS-ba, mutattak képeket a Panama csatornán való átkelésükről, hát nem volt semmi az sem… A szinte szélcsendben is tudnak 7csomó körül vitorlázni…

Ma hajnalban indultunk el FATU HIVA-ról és végig keleti erős 25-30csomós szelünk volt, jól haladtunk végig bő félszélben. Tahuata szigetet kora délután értük el. A sziget neve Marquises nyelven Napfelkeltét jelent! Hiva Oa-tól egy 4Km-es csatorna (Bordelais channel) választja el csupán. Ez a szigetcsoport legkisebb lakott szigete. A sziget központja Vaitau falu, ahol egy nagy templom is áll. 1797-1838 között történt a szigeten a katolikus hit elterjesztése. Chief Iotete és Admirális Dupetit-Thouars találkozott itt 1838-ban és aláírtak valami olyat, ami után Marquises fellázadt a franciák ellen, de sikertelenül… Mi Vaitau öbölben, a faluval szemben dobtunk horgonyt. A közelben Francia Erőd egy szép nagy katolikus templom (1988) és egy kellemes falu található itt.
A copra szárítás (kókuszdió) itt is az egyik fő tevékenység és persze a halászat! Itt is láttunk sok színes vakát (tradíciónális marquises-i kenu), amit én minden alkalommal megcsodálok. Megismerkedtünk néhány helyi fiatallal és ismét nagyrészt a rossz franciámat kell használnom, de ők sem beszélnek valami jól és ez vigasztal… Ültetvényeik vannak és zöldség és gyümölcsöt termelnek, volt aki művész volt (szobrokat faragott + tetoválás), később este is találkoztunk és megittunk egy sört.
Ma elsétáltunk Omoa faluban, ami a második falu a FATU HIVA-n (kettő van összesen), ez egy 4órás séta volt! Útközben, amikor megéheztünk csak szedtünk néhány sárga banánt a banánfáról (szerintem az a legfinomabb banán, amit hagynak megérni a banánfán és nem szedik le zölden, ami nagyon ritka) és más gyümölcsöket. Ezzel a kirándulással az egész nap eltelt. Mindkét kis faluban van egy kis katolikus templom és ott ma éppen mise van este 17:30-kor… Este felé átdingiztünk MARRY nevű svéd ketch-re (43láb vashajó, 17tonna), akikkel korábban már Galapagoson is találkoztunk. 20nap alatt vitorláztak ide Galapagosról, ami nagyon jó idő egy nehéz túravitorlásnak! Ludvig átjött LULLABY-ra és ittunk egy rumos koktélt természetesen. Már 9 éve lakik a vitorlásán és van két gyermeke 3 és 5évesek és természetesen a nagyon kedves felesége, aki nagyon élvezi a vizi életet szintén. A gyerekek születésük után 3naposan már a hajóra mentek egyből és azóta is ott élenk, számukra a hajós élet a normális… Korábban egyedül egy 20lábas vitorlással vitorlázott le Svédo.-ból Las Palmasig, ezért nagyon szerette a ‘CARINA történetet’.
18-án át vitorláztunk Fatu Hiva szigetére (52tengeri mérföld kevesebb, mint 10óra alatt), végig erős szelünk volt (28csomós alapszél 32-34csomós befújásokkal) és bő negyed szélben vitorláztunk (reffelve) a nagy hullámokat odalról és szemből kaptuk! Vizes menet volt!!! Ilyen körülmények között kormányozni kell a vitorlást és fárasztó ‘sport’ mert a hajó erősen dől (és persze luv-vol erősen), aztán jön egy-egy hullám hirtelen nagyobbak és kicsit oldalról és jól elnyomják a hajó irányát… aztán vissza kormányozni ismét. A hullámok egy részét telibe kapjuk és a só rászárad az arcunkra gyorsan, mert a Nap süt erősen, aztán jön még egy hullám az arcunkba és az is ránk szárad és így tovább… a végére nagyon sósak lettünk! Kora délután érkeztünk meg a kis horgonyzó helyre Hanavave völgyhöz. Az öböl neve: Baie des Vierges, ahol találkoztunk Luna-val (előtte már találkoztunk Velük Galapagoson és Panamába együtt keltünk át a csatornán). Az öböl nagyon szép, tiszta csak egy kis falu van a parton, ez tényleg a világ végén van, (és ez benne a csodálatos). Ez az első szigete Marquises szigetcsoportnak, ha kelet felől vitorlázunk Polinéziába, ez van a legmesszebb Tahititől és alapvetően mindentől.
Lapok:  1  2  3  4  5  6  7  8  9  10  11  12  13  14  15  16  17  18  19  20  21  22  23  24  25  26  27  28  29  30  31  32  33  34  35  36  37  38  39  40  41  42  43  44  45  46  47  48  49  50  51  52  53  54  55  56  57  58  59  60  61  62  63  64  
Copyright © 2010 meder.hu.