Az élet Fidzsin - LEWA vitorlásnapló

7. rész, 2008.01.14-02.07.

"Az vagyok, aki bárki más is lehet, ha hallgat a szívére. Olyan ember vagyok, aki leborul az élet titokzatossága előtt, aki nyitott a csodákra, aki derűsen és lelkesen viszonyul mindenhez, amit csinál." Coelho, Paulo

"Egyetlen nap sem olyan, mint a másik, mert mindegyik tartogat egy csodát, egy mágikus pillanatot, amikor az univerzum összeomlik, és új csillagok születnek." Coelho, Paulo

2008.01.14 (478 nap)

Egész éjjel interneteztem, nem aludtam semmit. Hajnalban beszélgettem emberekkel, majd 8-kor elsétáltam Jerryhez a falujába, segített halcsapdát készíteni. A legkisebb gyereke, Daniel kísért be a faluba, aki később a halketrec készítésében is segített. Ebéd: hagymás rántotta kétszersülttel a hajóban. Indulás előtt még a motort feltettük a fedélzetre, majd elbúcsúztam mindenkitől. A könyveket visszaadtam Hansnak. Paul igen dekoncentrált, elhagyta a felesége, és ezen nem tud túllépni. Nehéz volt az indulás egy trimaránnal igen nehéz és lassú a manőver. Indulás után 1,5 órával horgonyzás Lautoka előtt. Itt négy népszerű turista sziget van: Beachcomber, Treasure, Bounty és Navini, minket ezek annyira nem érdekelnek. Ha Fijin elmész egy másik szigetre, akkor előtte ki kell jelentkezni a vám/kikötői kapitányságon, a világ más részein ez ritka, Francia Poilnéziában volt hasonló. Meglátogattuk Dávidot, a motorszerelőt is, aki ingyen bevitt a városba. 60 FD gyümölcs/zöldség 2 hétre, 74 FD élelmiszer a boltba 2 hétre. Sörözés a kínaiban (4,5 FD). A Tigerben vacsoráztunk majd két fiji lánnyal (Vilimaina és az unokatestvére) iszogattuk este a hajóban. Éjszaka meg kávát iszogattam a kikötőben a biztonságiakkal. Paul igen labilis sokszor teljesen összeomlik és sír a felesége és a barátnője miatt. Nagyon depressziós.

2008.01.15 (479 nap)

„…rádióban számot is küldtem neked, mint nagyon bátor embernek.:)) Képzeld, erre többen is reagáltak, hogy igen mennyire elismerésre méltó az utad, és hogy ők is látták a Fókuszt!”

Pault felesége hívta az én telefonom, ezzel felébresztett. Paul teljesen ki van készülve, semmi sem segít rajta. Mindennap beszélgetünk, de nem javul a helyzet tavaly július óta. Sokan, ha elvesztik a feleségüket vagy barátnőjüket, akkor nagy fájdalmat éreznek és megszűnik a világ, de nekem ebben már sajnos nagy tapasztalatom van, és ezeket jobban kezelem. Még azt is észrevettem, ha a feleség pl. 1 hónapra elutazik és a férj egyedül marad a hajón, akkor nem találja a helyét, szomorú és depressziós lesz, bezárkózik a magányába és nem tudja egyedül élvezni az életet. Néha a szóló vitorlázok szörnyen unatkoznak a kikötőben és barátokat hívnak, régi barátnőket újra a hajóba, nem akarnak többet egyedül lenni és unatkozni...

Délelőtt olvastam, a reggeli után átmentünk a szomszéd hajóba. Kicsit beszélgettünk az útvonal lehetőségekről SavuSavu-ba, hol érdemes megállni és szétnézni a víz alatt. Sajnos a Customs nem nagyon megértő, hiányzik a hajó előző customs clearence, így egyenlőre nem hagyhatjuk el Lautokát. Ebéd a városban 2 roti és rántott kászává (2,3 FD). Majd elmentem Banarasba is Rubenhez. A gyermekei születésnapja jan. 7 és júl. 23, amik Etiópiában nagy ünnepek. Etiópia itt igen érdekes az emberek számára, onnen származnak a Fiji-ek (hasonló arc, orr, haj…), és a Bibliai értelmezések miatt is. Salamon és Mózes felesége is Etiópiai asszonyok voltak. A paradicsom is azon a részen volt.

Vacsora a városban 1,5 FD hal és sült krumpli. A lábamon és a kezemen is vannak elfertőződött sebek, ahogy Paulnak is. Ez folyamatos törődést jelent és főleg tisztítást. Ma is átjött Vilimaina a hajóra.

2008.01.16 (480 nap)

Reggel korán keltem, teázás és beszélgetés Paullal. Nehéz élete volt, de érdekes. 12 éve hajózik, ebből 7 évet Francia Polinéziában töltött. Óceán biológus, és professzionális búvár. A feleségével együtt, aki szintén profi búvár és pl. gyöngyfarmokon dolgoztak Francia Polinéziában. Sokak szerint én itt mindig fehér leszek, a hatalmas kulturális különbségek miatt nem lehet asszimilálódni. Itt mindenki beszél angolul, ami néha speciális, de 1-2 hét után könnyen érthető. Legalább a nyelv nem probléma. Megtaláltuk a hiányzó dokumentumot, de a kikötőt nem hagyhatjuk el, mert erre jön egy ciklon. Délután erlmentünk vásárolni az útra. Este olvastam.

2008.01.17 (481 nap)

Bernard Moitessier könyvét olvasgattam, nagyon megfogott benne az, hogy javasolja az Optimist-tel való vitorlázást. Igaz vizes vele a vitorlázás, de nagyon egyszerű és sokat lehet tanulni belőle. Az volt a tapasztalata, hogy sok ember túl büszke, és gyerek hajóba nem szál be, mivel attól tartanak, hogy kinevetik őket.

Egész nap a hajóban olvasok, majd délután bemegyünk a városba, Paulnak néhány dolgot még el kell intéznie. Késő este találkozok a városban néhány ismerőssel és bulizunk.

2008.01.18 (482 nap)

Reggel keksz és lekváros kenyér. A szél 25-30 csomós szél, de a hullámok kicsik, a horgony mégis megcsúszott. Emiatt átálltunk a üzemanyag mólóhoz, a halász kikötőben. Ez az erős szél és sok eső a Funa ciklon (Kat. 2.) hatása. A Lautoka - SavuSavu komp visszafordult tegnap este. Mi sem indulunk emiatt. Ebéd: avokadó. Majd beszélgettem Paullal az örök témáról, a nőkről. A feleségét szereti, de nem tudja, hogy mit is akar, ez a legnagyobb probléma. Du. Internetezés a városban egy óra (1 FD), majd ebéd a kínaiban 2,2 FD-ért. Igen sok és olcsó, de hideg. Sörözés (1,5 l sör - 6,7 FD). Vásárlás: péksütemény: 2,8 FD. Este átjött Vilimaina és söröztem vele egy keveset. Azt mondta Vilimaina, hogy bemutat a családnak, ha mindennap találkozunk. Érdekes minden alkalommal többet tudok meg Fijiről, ha Vilimainaval beszélgetek. A régi Istenekről (Dakuwaqa - tenger Istene), a ruha nélküli életről, a kannibalizmusról és a régi idők törzsi háborúiról. Nagyon inspirálóak számomra ezek a beszélgetések.

2008.01.19 (482 nap)

Ma is bementünk a városba Paullal, az időjárási előrejelzés alapján holnap indulunk. Kisebb szél és kevesebb eső, ami fontos, ha búvárkodni is akarunk. Utolsó kisebb bevásárlás, Paul még intéz 1-2 dolgot és találkozok haverokkal, majd este átjön Vilimaina tanít a fiji nyelvre és sörözünk egy keveset.

2008.01.20 (483 nap)

Reggel 7-kor indulás. 8-kor teljes vitorlázat. Két nagyvitorla és génoa. Sebesség 5 csomó és irányunk 010. Szél 320-ról fúj (Bf.3). A hátsó nagyvitorlából a latnik hiányoznak, így nem tökéletes a profilja. Sok a zátony a környéken folyamatosan figyelni kell és néha a motort is kell használni, ha a zátonyt kerülni kell. Van egy patkány a hajón, ami megrágta a cukros zacskót, néhány papayat, banánt és avokádót. Tegnap a tollamat is megrágta, ami már idegesítő. Elhelyeztünk egy patkány csapdát, de eddig még nem ért semmit. 10 után gyengül a szél Paul elment aludni, így én navigálok, ami mellett szinte nem is lehet mást csinálni.

Kellemes az idő. Délután egy kis sziget (Malake Isl.) mellett lehorgonyzunk. Én egyből ki is úsztam a partra. Este Paullal egy francia tábla játékot játszunk (ezt az egész út során igen gyakran tesszük).

2008.01.21 (484 nap)

Reggel 8 után indulás (17-19S; 178-27E), előtte kiúsztam a partra és sétáltam a lakatlan szigeten. Majd a korall padok mentén búvárkodtam. Csodálatos reggel. Reggeli sült banán és papaya. Sajnos 10 körül a hajó korall padoknak ment, az ok egyszerű Paul ellenőrizte a térképet, de nem elég pontosan…Alig tudtuk lehúzni a hajót róla, végül motorral és horgonytelepítéssel sikerült. Délben egy Pearl Farmot látogattunk meg, ahol csak gyerekek voltak. Délután 2-kor vettünk halat a halászoktól a nyílt vízen. Délután gyengült a szél Bf-2-3-ra. Késő délután horgonyt dobtunk Vatu-I-Ra szigetnél. A zátonyok között a bejáratot megtalálni sem mindig egyszerű. A túl nagy mélység miatt nem egy ajánlott horgonyzóhely, de nekünk másodszorra sikerült jó helyre ereszteni a horgont. Este erősödő szél (max. 20 csomós szél) esővel.

2008.01.22 (485 nap)

Vatu-I-Ra Channel-en vitorláztunk át a mai nap, közben fogtunk egy 5-6 kg-os Jack-et. Majd délután 4-kor horgonyt dobtunk Vanua Levu sziget déli részén, Navave falu előtt. Délután búvárkodás és úszás. Majd késő délután folyamatos eső. Igaz meleg van, de esik az eső. Az étkezések: sok gyümölcs (papaya, mangó, ananász) és avocadó. Néha sült hal vagy nyers hal szója szósszal és citrommal. Egész nap szeles idő volt: Bf.4-5.

2008.01.23 (486 nap)

A horgonyzó helyről délelőtt indultunk tovább. Több mint 20 tmf-et vitorláztunk néha-néha motorral is rá kellett segíteni. Az irányunk keleti a szél észak-északkeleti Bf. 2-3 sok esővel. Délután a Wainunu öbölben dobtunk horgonyt (Ravi-val szemben). Itt is elég sok a zátony, és lassan és igen figyelmesen választottuk meg a horgonyzóhelyet. Majd bementem a vízbe úszni és búvárkodni a zátonyok mellett. Ma elfogyott a gáz, így nincs több főzés, holnap megtöltjük SavuSavuban.

2008.01.24 (487 nap)

Wainunu öbölben keltünk. Süt a nap és meleg van. Délelőtt indultunk, mert délután szeretnénk kikötni SavuSavuban. A távolság 20 tmf. Először a Nasonisoni keskeny szoroson motoroztunk át, majd felvettük az észak-keleti irányt. Irány SavuSavu. A keleti szél is megjött, így tudtunk vitorlázni is. Negyedszelezés volt végig Bf.3-4 körül szelekben és néha esett az eső. Délután 2-kor álltunk rá a Yacht Club bójájára. Rövid rendcsinálás és takarítás után kimenetünk a partra internetezni és vásárolni. Vacsora Paullal a városban Churry csirke és roti 4,5 FD. SavuSavu drágább, mint Lautoka.

A piacon megismerkedtem Rosaval és Ezajaval, akik meghívtak magukhoz iszogatni, így este 11-ig náluk voltam. Megtanítottak néhány fiji és rambi dalra (lásd video - együtt zenélés) és igen gyenge színvonalon énekeltem és gitároztam velük.

Ez a vitorlás út az abszolút pihenés volt, kellemes és izgalommentes. El is felejtettem már milyen a valódi, normális (?) vitorlázás. Nagy stabil és erős tengeri hajóval normális időjárásban és a partközelben. Kicsit olyan „Horvátországos” volt.

2008.01.25 (488 nap)

Reggel 9-kor találkoztam a piacon Rosabellával, majd elbuszoztunk a Salt Lake-hez. Megismerkedtem a családjával. 5 generációval ezelőtt egy angol ember eljött ide, megtetszett neki ez a sziget és földet vett. Most több mint 200-an laknak itt, mindenki unokatestvér, ez egy nagy család, és az angol leszármazottai persze, akik rambi szigetről valók. Ez olyan, mint egy kis település. Van 2 bolt és egy kókuszszárító kis üzem. Jobbára mindenkinek van földje, amit művel (daló, kaszava, kava, dohány levél) és sokan dolgoznak is az itt lévő resortokban. A legközelebbi resort Luis-szé, egy olasz milliomos befektetése, aki sokat van itt. Hatalmas strand van végig a település mellett, itt sokan a halászatból élnek. Rosabellával elsétálunk a zátonyokon egy kis szigetre, ahol minden tökéletes. Késő délután Franky megmutatta a települést, és az itteni életérzést. Bemutatott a haveroknak, az unokatestvéreknek: Ben, Charlie, Jack… Van itt egy érdekes kis gengszter csapat, akik nem mindig tartják be a törvényt! Minden délután röplabda meccs van a családi pályán. Vacsora Rosával, ami nekem nagyon ízlett az a Drauni moli tea volt (Citrom levél), majd este kávázás a családdal. Joshuának (55) a papának 13 gyereke van: Franky, Ezajas, Jack, Jiren (21 éves), Rosabella, Edward, Joseph, Naomi, Kiuann, Mordecai, Matilda (2 éves).

Sok külföldi vett itt földet és épített rá házat. Sokan folyamatosan itt is laknak. Gyakori, hogy idős ember elvesz feleségül egy fiatal fiji, indiai vagy rambi lányt. Ami tagadhatatlan ez egy felejthetetlen nap volt ,. az az érzésem támadt, hogy ez az a hely, ahol minidig is akartam élni és jó lenne egyszer itt letelepedni és egy egyszerű farmer életet élni...

2008.01.26 (489 nap)

Reggel beszélgetés Edwarddal és a többiekkel a házzal szemben. Reggeli (sült hal, amit Jiren vadászott tegnap éjszaka a reefeken) után a Salt lake helyett, Rosabellával a húgát vittük be a SavuSavu kórházába, mivel nagyon beteg volt. Szombat reggel a buszok tele vannak, nehéz helyett találni. Előtte azért úsztunk egyet a tengerben is. A kórház a magyar 60-as éveket idézi, de kedvesek az emberek. Ebéd a kórházban roti. Délután 1 óra internetezés (3 FD), majd Paullal is beszélgettem. Tervezzük a tőkesúly javítását. Helyiekkel káva egy kisfaluban. Vacsora: kaszava sült hallal (4 FD). Este ismét a kórházban voltam, Rosabellát látogattam.

Jöttek a mormonok, nem vagyok egy jó szónok, de van véleményem a dolgokról. Mivel ránézésre szegény vagyok, piszkos és szakadt ruháim vannak, a hajam lassan raszta, így hitelesebb vagyok, mint egy jólfésült nyakkendős fehér inges mormon, aki mindig ugyanazt mondja ugyanúgy. Én nem Istenről beszélek, mert szerintem már és még nem ott tartunk. Én az emberekről beszélek, mert mi emberek mostanában alapvető dolgokban hibázunk nap mint nap. Nekünk először a világot kell jobban megértenünk...

2008.01.27 (490 nap)

Esik az eső. Vasárnap itt minden zárva, nem járnak a buszok sem. Így de. pihenek és olvasok. Délután Rosabella, a bátya Ezajas és a felesége Tani eljönnek egy 3-4 órás kis vitorlázásra. Életükben először vitorláztak és élvezték. Az idő is tökéletes volt (nem esett). Mikor elindultunk megpillantottam a Lunát, Larsen barátom hajóját, aki Panamában volt a kötélkezelőm, majd Marquisesen és Tahitini is találkoztunk. A vitorlázás után Rosabellával elmentünk a kórházba a húgát meglátogatni, majd később a hajón vacsoráztunk egy hagymás rántottát. Sajnos a vitorlázáskor kicsit esett a eső, és vizes lett a hajam és az erős szél miatt megfáztam, így az éjszaka hosszú és kellemetlen. A trópuson könnyen megfázik az ember, ha nem figyel.

2008.01.28 (491 nap)

Ismét egész nap esik ez eső. Beteg vagyok, a citromos tea és algopirin nem sokat ér, kipróbáltam a mexalen-t is, de az sem jobb. Muszáj volt bemennem ma is internetezni a városba (3 FD), a helységben légkondicionáló volt, és emiatt még ráfáztam. (Kértem, de nem akarták kikapcsolni.)

Vásárlás: 2 alma, 2 narancs, keksz és helyi gyógyszer (stopache) - 6,3 FD. Ebéd: leves. Délután a hajóban pihentem és sok citromos teát ittam. Késő délután átmentem a Lunára, Larsennel beszélgetni mivel már 4 hónapja, Tahiti óta nem találkoztunk.

2008.01.29 (492 nap)

Reggel két óra internetezés (6 FD). Majd vettem sok péksüteményt (2,5 FD). Összefutottam Larsennel a városban és beszélgettünk röviden. Itt a trópuson napi két zuhany szükséges, sok a baktérium mindenhol a sok eső és a meleg miatt. Ismét elmentem a kórházba, ahol Joshuaval is találkoztam és beszélgettem. Majd a betegségemre kaptam egy kókuszolaj masszázst Buda faluban Rosabellától. Ezajával beszélgettünk és söröztünk. A lánya, Julietta 7 éves, ma volt a születésnapi bulija, kicsit ünnepibb vacsora tortával és persze zenével. Majd ismét elmentünk a kórházba. Este nincs busz és esik az eső, így taxizni kellett (2,5-3 FD).

2008.01.30 (493 nap)

Reggel teázok majd játszok egy meccset Paullal. Utána Paul felhúzott az árboc-csúcsra, és visszafűztem az orrvitorla felhúzot. A bockman szék ülőkéjének a fája eltört, így Paullal kicseréltük ezt majd visszaadtuk a szomszéd hajónak. Paullal ebédeltem a városban egy kínaiban, néha kell ilyen is, mivel együtt lakunk, kellenek a közös programok és a beszélgetések. Majd interneteztem, el kellett küldenem egy cikket a Vitorlás Magazinnak, kevesebb, mint egy óra elég volt az írásra. Most úgy jött belőlem mit is akarok írni és hogyan, de van, amikor nem egyszerű.

A sok eső miatt a csapvíz ihatatlana marinába és a városban is. Még van vizünk Vuda Marinából, de nem sok. Paul elvesztette a zuhanyzó kulcsát, így mindig a biztonságiak nyitják ki nekem. Este elmentem a kórházba meglátogattam Rosabellt és a húgát (Mina). Mivel gyalog sétáltam és elkapott egy nagyobb eső, teljesen vizes lettem. Éjjel a hajóban a nyitott ablaknál aludtam, ez sem tett jót.

2008.01.31 (494 nap)

Késő délelőtt keltem, ismét beteg vagyok. Délelőtt ettem egy instant levest, hogy kicsit jobban legyek. Délután vásároltam egy kevés ételt (a hajóra) és kávát a barátoknak. Amikor elmentem a Bligh Water Shipping LTD irodába, kiderült, hogy a közvetlen járat Lautokába nem lehetséges, mert a komp a Lautoka melletti reef-en csücsül, 3 hét javítás után talán lehetséges. MV Suil viszont oké Suva felé, szombat este indulna is. Majd Rosa-val elbuszoztunk Salt Lake felé (2,4 FD/jegy), az utolsó 5 km-t sétálva és stoppolva tettük meg, mivel a busz nem tud végig menni az úton a hétfői ciklon során kidőlt fák miatt. Este beszélgetés a családdal és kávázás, majd mivel nem voltam jól, korán elmentem aludni. A többiek hajnali 3-ig fent voltak és itták a kávát. A vacsora rambi specialitás volt. Itt nincs jelentősége a papíroknak (ID kártya, Kórház kártya…), van aki elvesztette, de nem csináltat újat mert minek. Itt mindenki ismer mindenkit. Soha nem kérnek kártyákat a hivatalokban…

2008.02.01 (495 nap)

Ez egy tipikus, átlagos és egyszerű ház, kevés szobával és sok emberrel. Mindenhol emberek alszanak, ez az ember érzése. Reggel Rose vojivoji gyökér lét facsart nekem, ami a természetes lázcsillapító gyógyszer. Eleinte csak a gyökeret szopogattam, majd a facsart lét ittam meg. Reggeli friss sült fánk. Majd a gyerekekkel cukornádat szopogattam. Az édesapa speciális áron akarna nekem földet eladni, délelőtt megmutatott 1-2 helyet, elég sok földje van és mind jó fekvésű helyen. Elég olcsón is fel lehet már építeni egy kisebb házat. Mondtam a papának, hogy elképzelni is nehéz mennyire nehéz döntés ez. Új élet, új ország, új kultúra, barátokat és a családot hátrahagyva, a tengeri élet helyett egy szárazföldi életet élni. Amíg nem fejezed be az álmod, addig nem kezdheted az új következő álmot. A vitorlás utamnak még nincs vége…

Amikor Joshuával sétáltunk az erdőben, akkor egy repülő hangya megcsípett két helyen. Ez egy speciális trópusi hangya öt percig igen erős fájdalmat érzel, majd elmúlik. Ebéd: szokásos rambi-fiji étel rizzsel (pl. sült padlizsán). Majd visszabuszoztam SavuSavu-ba Rosaval. Telefon kártya töltés 5 FD, vacsorára ettem péksüteményt 1,5 FD-ért. Paul a marina bejáratában egy tolókocsis helyivel játszotta a szokásos tábla játékot. Érdekes kép. A legtöbb vitorlázó sznob és nem érti és nem szereti amit Paul csinál. Én elfogadom, de nem értem. Ha akarna könnyen találna magának egy csinos lányt és kellemesebben is tudná tölteni itt az időt.

Ami nekem nagyon tetszett itt, az a bambusznád csónak, a neve bilibili. 2 magas 4 széles 3 hosszú bambusznád van összekötve erős indákkal, 2 kisebb kereszt bambusznáddal megerősítve. Ez egy partközeli kis kétszemélyes tutaj, a kormányos a végén áll és egy hosszú bambusznáddal löki el a csónakot a tengerfenéktől.

2008.02.02 (496 nap)

Reggel bementem a városba. Reggeli húsos sütemény (1,5 FD) és 1,5 óra internetezés (4,5 FD), később ebédre pizzát ettem (1,5 FD). A mai kompjáratot törölték (MV Suil), mivel a motor nem jó. Bizonytalan mikor lesz ismét jó a komp, de minimum néhány nap javítási idővel kell számolni. Átmentem a másik komp társasághoz. Vettem holnapra jegyet (55 FD, economical class) a Sofira. Fijin talán ez a legöregebb hajó, egy görög hajó, amit vagy 20 éve leselejteztek Európában, de itt még jó… Nagyon lassú hajó, 10 csomó körüli sebességre képes. Ez az utolsó útja, Suva után Új-Zélandra fog lemenni egy komolyabb felújításra. (Suvában nincs ilyen méretű szárazdokk.) Szóval izgalmas út lesz. Néha-néha találkozok ismerősökkel a Vuda Marinábol, ma pl. a Koro hajó kapitányával és a feleségével találkoztam össze a marinában. Délután bevásároltam a holnapi útra (6,6 FD), majd később aludtam a hajóban, mivel ismét hőemelkedésem volt. Egy seb is elfertőződött a lábamon. A repülőjegy SavuSavu és Nandi között 180 FD, szóval meg sem fordult a fejemben, illetve ha tehetem a hajózást választom. Paul azt mondta, nem kell fizetnem, eredetileg az ételeket, a nagy bevásárlás költségeit megosztottuk volna. Nagyon kedves gesztus volt részéről.

2008.02.03 (497 nap)

Egész jól aludtam, szinte egészséges vagyok. Nincs lázam, igaz a hangulatom nem túl jó. Reggelire lekváros kenyeret ettem. Majd olvastam, csomagoltam, mosogattam, takarítottam, és pihentem is egy keveset. Vettem egy kevés péksüteményt az útra, majd egy nagyot ebédeltem a hajóban (tésztás tojás levest). A kompra 3-kor kellett felszállnom, a nagy tömeg miatt az egész nagyon-nagyon lassan ment. 5 helyett 6-kor indultunk, nehéz itt az embereket szervezni, lassúbbak és figyelmetlenek. Este 10-ig filmeket vetítettek, ami jó volt. Ami a negatív része volt az útnak, hogy többen szálltak fel a megengedett létszámnál, legalább +50%, ami sok! Mindenhol emberek. Több jegyet adtak el a megengedetnél, így próbálják a profitot növelni (nem túl szabályos és főleg nem kényelmes). Egy légtérben kb. százan aludhatunk, mellettem egy öreg bácsi horkolt, mögöttem egy kisgyerek sírt sokat, nem volt könnyű éjszaka. Megismerkedtem egy tongai tengerésszel és egy 20 éves amerikai hölggyel, akinek a férje Jim, egy 28 éves fiji ember. Érdekes kombináció. A hölgy a Suva egyetemen tanul, de néha 1-1 félév Californiában. Jim hivatásos zenész.

2008.02.04 (498 nap)

Reggel 7-kor kötöttünk ki Suvába, a tömeg miatt csak 8 után tudtam leszállni. Elsétáltam a kikötőből a városba, a főváros szép és kicsi, 80 ezer ember lakja. Megnéztem a fontosabb épületeket, szobrokat, templomokat, parlamentet, kormány épületet, kertet és a múzeumot (7 FD) is.

A múzeumban engem főleg a kenuk érdekelnek. A Bevelo a legkisebb és legegyszerűbb folyóra tervezett kenu. Általában halászásra és áruszállításra használták. Ami a múzeumban volt, azt az 1900-as évek elején használták a Waidalice folyónál. Waqa Drua óceánjáró, duplatestű kenu. 1913-ban épült az utolsó Vulagaban, az utolsó hagyományos építő segítségével. Méretei: L=13,43 m; L (második test)=12,18 m; Mast=7,92 m; Deck=5,5m×3,31 m. A 19 században a legnagyobb a Rusaivanua volt, 35,97 m hosszú volt.

Majd Gyurival és a családjával is találkoztam, aki az itteni egyetemen tanít. Együtt ebédeltünk a Bowling Klubban, majd kicsit megmutatta az egyetemet. Az egyetemen, a kampuson hihetetlen nagy a kert, kellemes hely és nincs túlzsúfolva épületekkel. Gyuriéknál aludtam az egyetemen, és előtte Tünde egy isteni magyarosat ételt főzött. Régóta nem ettem nokedlit és nagyon jól esett. A kompon töltött éjszaka után végre normálisan tudtam aludni. Köszönöm a vendéglátást.

2008.02.05 (499 nap)

Reggel visszabuszoztam a városba, majd onnan Lautokába (14,3 FD), az út 5óra volt. Lautokába vásároltam, antibiotikum krémet (3 FD), sült hal, krumplival (2,2 FD) és még néhány apróságot. Délután 5-re értem vissza a marinába. Vacsora spagetti Bobby hajóján néhány hideg whiskey-vel. Majd este a naplómat rendezgettem.

2008.02.06 (500 nap)

Reggel később keltem. Egész nap esett az eső, így ma nincs munka. Naplóírás képválogatás és néhány film megnézése (DVD). Este 5-re átmentem Hans hajójára és együtt vacsoráztunk. Hans vegetáriánus, így a menü rizs, szója és zöldség volt a végén gyümölccsel és sörrel. Vele minden beszélgetés nagyon inspiráló. Majd Bobyval átmentünk a First Landing-be, ahol nem volt semmi, majd a Yacht Clubba. Ma van Bob Marley születésnapja, így Bob Marely nap volt a Clubban. A zárás után hajnalig interneteztem a marinában. A képek feltöltése lassan halad.

2008.02.07 (501 nap)

Reggel kiszereltem a motort, de nem jött össze az ingyen fuvar a szervizhez, talán holnap. Egész nap nem ettem semmit. Délután elsétáltam Jerry falujában, ahol megismerkedtem a fél faluval, ettem egy kicsit (roti) és teát ittunk. Elhoztam a halcsapdát, amit 3 hete készítettünk. Utána együtt lementünk a folyóhoz ellenőrizni és megigazítani az ő csapdáit, kicsit kenuztunk is a folyón, majd visszasétáltam a hajómhoz a marinába a halcsapdámmal. Vacsora tonhal, hagyma, kétszersült. Majd internetezés és képfeltöltés hajnalig.

Rabian nyelvlecke:

Szia!/Jó napot! – Mauri

Jó reggelt! – Te monigapong

Ez – aio

Viszlát! – Szapo

Köszönöm. – Erapa (egyes szám), Kor apa (többes szám)

Étel – Amarake

Ital – Noi

Te – Qe

Én – Gai

Hal – Te ika

Óceán – Tari

Hajó – Te pos

Lány – Te aine

Gyerek – Te merimeri

Gyere – nakoas

Zene – Te anene

Ház – teaus

Este – Te pakantai

Szeretlek – Tariginko

Gyere ide – Nakomai

Siess – Kuriko

Fürdő – Tepotepo

Akhelóosz folyamisten (vagy Phorküsz tengeristen [3]) és Melpomené múzsa (vagy Terpszikhoré, illetve az egyik pleiasz, Szterópé) leányai, vonzóak és borzalmasak egyszerre. A kísértés, a világi örömök és az érzéki vágyak megtestesítői: bűvös hangú, asszonyfejű, de madárszárnyakkal és karmokkal rendelkező szörnyek. Varázslatos hangjukkal és bölcs mindentudással elcsábítják a tengerészeket, majd megölik őket. A legelterjedtebb források szerint hárman voltak, Aglaiophoné, Thelxiepeia és Peiszinoé, [4] de számukat egyes elbeszélések kettőre (Homérosz: Odüsszeia), mások háromra, négyre illetve kilencre teszik. A további szirénalakok nevei Parthenopé, Ligeia, Leukószia, Molpé, Raidné és Telesz. („Parthenopé tetemét állítólag Nápoly közelében vetette partra a tenger, és sírját sokáig kultikus tisztelet övezte." [5]) A szirének, édesanyjuktól gyönyörű hangot örököltek, amire igen büszkék voltak. Idővel azonban gőgösek lettek és elbizakodottságukban versenyre keltek a múzsákkal. Vereségük büntetéseként a múzsák bűvös hangú, de vérszomjas félig ember, félig madár keveréklényekké változtatták őket, akik addig élhetnek, míg valaki bűbájuk elől meg nem menekül. A szirének szégyenükben a tenger eldugott, távoli szigetein húzódtak meg. Más hagyományok szerint Démétér büntetésének köszönhették szörny-alakjukat, amiért leánya elrablását nem akadályozták meg. Ovidius [6] pedig Perszephoné játszópajtásaiként említi őket. A sziréneket alvilági múzsáknak is nevezik.